Áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A múlt év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik ilyen keretek között dolgoztak, és ez az arány a Covid–19-járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent a járvány előtti szintre – többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzői.
A szakértők szerint mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentősen felértékelődik a táv- és otthoni munkavégzés, a munkáltatóknak ki kell alakítaniuk a megfelelő feltételeket, a munkavállalóknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például képezniük kell magukat.
A szervezet elemzői kiemelik, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt eddig kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon.
A Covid–19-járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát fenntartani – olvasható a dokumentumban. A „business continuity” első számú eszköze az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire.
Hazánkban a statisztikai hivatal adatai alapján 2010 és 2019 között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9 százaléka végzett alkalmi vagy tartós jelleggel távmunkát. Múlt év májusára ugyanakkor ez az arány 17 százalékra nőtt, ez több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett. A táv- és otthoni munkában foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámának lecsengésével hét százalék körüli szinten stabilizálódott.
Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy azok, akiknek már vannak saját tapasztalatai erről a munkavégzési formáról, sokkal pozitívabban ítélik azt meg – így a járvány a táv- és az otthoni munka elfogadottságát is elősegítette.
Ebben a munkavégzési formában ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése – így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba – mutattak rá a szakértők.
Minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése és a munkáltató adatainak biztonsága. Ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Ha egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul a táv- és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez – emelték ki az elemzők.
A számvevőszék tanulmánya kitért arra is, hogy a munkakörülményekre vonatkozó standardok érvényesülését otthon is megfelelő szabályoknak kell támogatniuk. Az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívás is, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy hosszú távon – mentálhigiénés szempontból is –
az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet az optimális foglalkoztatási forma.
