Megelőzi az MNB zöldprogramja az uniós szabályozást

Magyarország állhat az élre a zöldberuházások pénzügyi finanszírozásának sorában az MNB révén – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából.

Budapest, 2020. augusztus 20. A budai Széllkapu parkja, középen a sétautak találkozási pontjánál álló, gomba formájú, tetejükön napelemekkel felszerelt építmények a megnyitó elõtt 2020. augusztus 20-án. Panorámaliftekkel felszerelt függõkerttel nyílik meg ezen a napon a budai Széllkapu beruházás, az új fõvárosi zöldfelületen összesen 355 elõnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat és kialakítottak egy új, 500 férõhelyes mélygarázst is. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Európa tíz legnagyobb bankja 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi (450 ezermilliárd forint) zöldhitel kihelyezését tervezi – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából, amely több mint 1100 pénzintézet tevékenységét értékelte környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok szerint.

A zöldebb jövő kiépítésében kulcsszerep hárul a pénzügyi szektorra, hiszen nagyban hatnak a piacokra azáltal, hogy

mely vállalatnak és milyen feltételekkel hiteleznek, valamint

a kölcsönért cserébe mit várnak el az adósoktól.

Az európai bankok már ma is sokat tesznek a klímakockázatok csökkentéséért. A kontinens tíz legnagyobb szereplője 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöldhitel kihelyezését tervezi. Az ESG-szempontokat azonban még csak kevesen építették be igazán a működésükbe.

A minőségi közösségi közlekedés fejlesztése forrásigényes, ilyen esetben jól jöhet egy banki hitel
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ezt jól jelzi, hogy a környezetre gyakorolt hatásait csupán az európai bankok 44 százaléka mutatja be, de a társadalmi (például munkaügyi vagy adatvédelmi) következményeket is alig több mint felük (55 százalék) tárja a nyilvánosság elé.

A Magyar Nemzeti Bank felismerve, hogy az EU-s szabályozások csak évek múlva léphetnek életbe, ajánlást fogalmazott meg a hazai pénzügyi szektornak.

A jegybank tervezetében szerepel többek között

az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok azonosításának fontossága,

a környezetileg káros tevékenységek finanszírozásának csökkentése vagy leépítése

és a fenntarthatóságot segítő hitelezési vagy forrásoldali termékek kialakítása.

– Az MNB ajánlása kiváló ösztönző lehet, emellett a járvány kapcsán társadalmi elvárás is, hogy a bankok vegyenek részt a helyreállításban és segítsék az ügyfeleiket. A szektor az út elején tart. A célok elérésének kulcsa a hiteles teljesítménymutatók és az egységes jogszabály-alkalmazás – hangsúlyozta Hoós János, az EY pénzügyi tanácsadással foglalkozó csapatának vezetője.

Az EY felmérése kiemelten foglalkozik azzal, hogy mely területeken érhetnek el látványos előrelépést a bankok. A tanulmány hangsúlyozza a környezetbarát pénzügyi szolgáltatások bevezetésének fontosságát, valamint

sürgeti a beszállítóikkal szembeni szigorúbb elvárások felállítását.