Megjelenik a juttatásokban a minimálbér-emelés hatása

A minimálbér által befolyásolt juttatás a táppénz összege is, amelynek napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet, tehát napi 11 ezer forint.

A legkisebb kereset a dolgozók öt százalékát érinti Fotó: Kurucz Árpád

A legkisebb kereset a dolgozók öt százalékát érinti
Fotó: Kurucz Árpád

Habár már kevés munkavállalót érint Magyarországon a hagyományos minimálbér idén bruttó 161 ezer forintra emelkedő összege, annak mértéke meghatározó több szociális juttatás szempontjából is. A minimálbér alapján igényelhető egyebek mellett januártól a munkaviszonnyal rendelkező nagyszülőknek is járó nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed), amely legfeljebb a kötelező legkisebb kereset kétszeresének 70 százaléka lehet, azaz 225 300 forint. A kötelező legkisebb kereset mértéke hatással van a krónikus betegségben – laktózintolerancia, diabétesz – szenvedőknek járó adókedvezményre: a 161 ezer forint öt százalékát, évi 96 600 forintot takaríthatnak meg. A diplomásgyedet is érinti az idei, nyolcszázalékos minimálbéremelés. Az összeget a felsőoktatási intézmények hallgatói igényelhetik. Az alapképzésben részt vevőknél az összeg 112 600 ezer forintra, mesterképzésben 147 500 forintra nőtt 2020-tól.

A minimálbér által befolyásolt juttatás a táppénz összege is, amelynek napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet, tehát napi 11 ezer forint. Elengedi az állam a minimálbér kétszereséig a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén a járulékot, tehát az érintett munkavállalók után a cégek arányaiban kevesebbet fizetnek 2020-tól.

Korábban írtuk: a kötelező legkisebb keresetek rendszerének átalakításával, tehát a minimálbér és a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum helyett ezek súlyozott átlagával kiszámított összeggel jelentősen nőnének a szociális juttatások is. Ebben az esetben a legkisebb kereset az idei évre bruttó 199 ezer forint lenne, ami jelentősen megnövelné az államkassza kiadásait is, ugyanakkor szociális és jövedelmi szempontból jelentős bérfelzárkóztatást segíthetne elő. Ezzel több mint 620 euró lenne a minimálbér összege, ami nemzetközi összevetésben bőven a régiós országok fölötti kötelező legkisebb keresetet jelentene. A szociális partnerek szerint jelenleg torzít, hogy a mindössze 250 ezer munkavállalót – a dolgozók öt százalékát – érintő minimálbért hasonlítják össze a jóval többeket, 795 ezer főt érintő bérminimum helyett. A lengyel minimálbéres munkavállalók aránya több mint kétszerese a hazainak, 13 százalék.