Meglepetést hozott az ipar teljesítménye

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva az ipari termelés 4,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest.

Még mindig jelentős a szektor hozzájárulása a GDP-hez Fotó: Kurucz Árpád

Minden várakozást felülmúlva, 2,4 százalékkal nőtt az ipari termelés januárban, érdemben gyorsulva a decemberi 1,2 százalékos visszaesés után. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés 4,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A feldolgozóipari alágak több mint felében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú járműgyártás az előző havi visszaesés után jelentősen emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában gyorsult a növekedés üteme.

– Az adatok alátámasztják azon véleményünket, hogy a tavaly év végi leállást döntően a szokásosnál hosszabb karácsonyi szünetek okozhatták, így az év elején újra felpörgött a termelés – írta a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely hozzátette, hogy a járműgyártás tavaly év végi visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok is okozhatták, mivel az autógyáraknak fel kellett készülniük alacsonyabb kibocsátású gépkocsik gyártására, az átállás pedig átmeneti leállással járhatott.

– A német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontjaikról, a koronavírus pedig átmeneti nehézségeket okozhat. A következő években folytatódhat az ipar növekedése a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlásnak köszönhetően, amellyel kapcsolatos beruházási döntések tavaly 1700 milliárd forintot tettek ki.

Az idén négy százalékkal nőhet az ipari termelés a tavalyi 5,4 százalékos növekedés után, azonban a kapacitások érdemi bővülése miatt a következő években ismét nagyobb lehet a lendület.