– Nem szerepel a tervek között egységes európai uniós minimálbér bevezetése. A tagállamok hagyományaihoz igazodva, saját hatáskörben, elsősorban a munkaadói és munkavállalói képviseletek alkufolyamata során kell meghatározni a méltányos minimálbér mértékét – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt követően, hogy konzultációt indított a méltányos kötelező legkisebb keresetek meghatározásának gyakorlatáról.
Kiemelte: a minimálbér összegének garantálnia kell a megfelelő megélhetést, szerepet kell vállalnia a szegénység felszámolásában, mindezt a versenyképesség és a munkaerőpiacok figyelembevételével.
Vannak országok, ahol ágazatonként határozzák meg a kötelező legkisebb kereseteket
Fotó: Reuters
Magyarország teljesíti a konzultációs anyagban foglalt, korábbi uniós iránymutatásokat is tartalmazó feltételek többségét. Hazánkban a szociális partnerek alkufolyamata határozza meg a kötelező legkisebb kereset összegét, amely vásárlóerőben meghaladja a környező államokét. A magyar kormány az egyeztetéseken következetesen ezt az álláspontot hangsúlyozza, ezért nem szólt bele az elmúlt években az alkufolyamatba.
A hazánkról alkotott nemzetközi összevetést nehezíti, hogy a minimálbér 2020-ban bruttó 161 ezer forintra emelkedő összege, azaz a havi 487 euró az unió egyik legalacsonyabb összegének számít, ám csak a munkavállalók elhanyagolható részét, hivatalosan öt százalékát érinti. A szociális partnerek rendszeresen arra figyelmeztetnek, az érintett 250 ezer fő kétharmada a valóságban több pénzt keres, feketén. Itthon ezért a jóval többeket érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot érdemes alapul venni, amely az EU középmezőnyében van bruttó 640 euróval, 210 600 forinttal.
Lapunk korábban elsőként számolt be arról, hogy az uniós országok között – Románia diplomás minimumával együtt – ritka két kötelező legkisebb kereseti összeg meghatározása. Egységesítve, az érintett munkavállalók számának figyelembevételével az összeg meghaladná a bruttó 620 eurót, elérné a 200 ezer forintot. Ezért a szociális partnerek tárgyalásokat fontolgatnak a minimálbérrendszer átalakításáról.
Habár a kisebb összegű minimálbér ténylegesen legfeljebb százezer főt érinthet, a hazai baloldal rendszeresen félrevezeti az állampolgárokat az összeg felértékelésével. Az ellenzéki pártok állítását ráadásul az Európai Bizottság is rendre megcáfolja.
A Demokratikus Koalíció legutóbbi közleményében Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavaival szembemenve továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az európai egységes minimálbér bevezetéséért harcol. Az MSZP pedig közleményében azt állítja: 1,1 millióan dolgoznak a 161 ezer forintos összegért, és szintén az egységes európai iránymutatást támogatná.
Európában eltérő, a gyakorlatban bevált módszerekkel határozzák meg a minimálbéreket, ezeket nem szeretnék egységesíteni a tagállamok. Nemzeti szintű minimálbér 22 tagállamban van meghatározva, eltérő feltételekhez kötve. Az itthon jellemző, EU által támogatott, szociális partnerek alkuján nyugvó megállapodás mellett kormányzati döntéssel, általános számítási képlettel vagy a vásárlói kosárhoz kötött emelési mértékkel lehet találkozni.
A nemzeti szintű minimálbért nem alkalmazó tagországok ágazati szinten határozták meg kollektív szerződésekben a kötelező legkisebb keresetet. Az összeg szinte sehol nem éri el az uniós ajánlást, tehát az átlagkereset mértékének hatvan százalékát.
