Nemcsak ajándékokra, élelmiszerekre is többet költenek a magyarok karácsony előtt. Az utóbbi években pedig a mennyiség helyett egyre inkább a minőség kerül előtérbe, az ünnepek tájékán ezért a szokásosnál is többen választják a különböző biotermékeket.
– Az ellenőrzött, ökológiai gazdálkodásból származó áruk az élelmiszerek között csúcsminőséget képviselnek. Karácsonykor a vásárlók maguknak és a szeretteiknek is mindenből a legjobbat szeretnék, ezért ilyenkor az alapanyagok kiválasztásánál sem az árcímkét, hanem a minőséget nézik – mondta el lapunk kérdésére Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke.
Arra azonban nem árt odafigyelni – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy csak olyan terméket emeljünk le a polcról, amelyen szerepel az ökológiai gazdálkodásból származó termék felirat, a csomagolás nélküli áruk esetében pedig célszerű elkérni az erről szóló tanúsítványt az eladóktól. A piacokon ugyanis gyakran előfordul, hogy olyan terméket is bioként árulnak, amely nem rendelkezik megfelelő igazolásokkal. – Olyan nincs, hogy valami bio, csak nincs róla papír. Hiszen akkor bármilyen termékre rá lehetne mondani, hogy ökológiai gazdálkodásból származik – mutatott rá Roszík Péter.
Az Európai Unió minden tagállamában kötelező valamilyen tanúsítványkereső alkalmazást működtetni, így a vásárlók egy okostelefon segítségével könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az adott termék tényleg rendelkezik-e a szükséges igazolásokkal. – Ha ezek megvannak, akkor a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy kosarukba egészséges, vegyszermentes áru került – mondta az alelnök. Ezt jelzik az elmúlt évek analitikai vizsgálatai is. Évente alig egy-két olyan eset van, amikor valamilyen szennyeződést mutatnak ki a laboratóriumban, az idegen anyag pedig legtöbbször nem a mai korban használt növényvédő szer, hanem a talajba több évtizede vagy akár évszázada bekerült vegyszer maradványa. Bár sokan azt gondolják, hogy a bio egyet jelent a vegyszermentes termeléssel, a valóságban egy bonyolult gazdálkodási rendszerről van szó, aminek feltételeit európai uniós szabályok fektetik le. Az iparszerű gazdálkodással ellentéten itt elsősorban a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem a betegségek kezelésére vagy a kártevők irtására.
Fotó: Éberling András
Bár az elmúlt években a hazai kereslet is emelkedett, az itthon megtermelt biotermékek zömét még mindig a nyugat-európai piacokon értékesítik a termelők. Elsősorban Németország, Ausztria, Svájc és Nagy-Britannia keresi a magyar árut. Ez részben kedvez a gazdáknak, hiszen stabil megélhetést jelent, hogy megbízható piacok vásárolják meg a termékeiket. Az ugyanakkor egy kissé elszomorító – emelte ki Roszík Péter –, hogy a külföldre szállított alapanyag sokszor késztermékként kerül vissza a magyar boltokba. A magyar vásárlók egyre igényesebbek, főként a kisgyermeket nevelő fiatal családok körében mind népszerűbbek a különböző biotermékek.
Európai szinten egyébként átlagosnak mondható a hazai biogazdaságok aránya a teljes agráriumon belül. Az elmúlt időszakban a mindenkori kormányok kiemelten kezelték a biogazdálkodás ügyét, így a gazdálkodók számára is vonzó alternatívává vált a biotermelés. Az elérhető támogatásoknak köszönhetően a duplájára nőtt a biogazdák által használt terület nagysága. Jelenleg közel 300 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás az országban, az ágazatnak pedig – a kereskedőket és a feldolgozókat is együttvéve – több mint ötezer szereplője van.
