Mindezeket a problémákat a munkáltatói érdekképviseletek már korábban is jelezték a kormánynak. Úgy látják ugyanis, a drasztikus béremeléseket a versenyképességük jelentős romlása nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Végül azért kedden beálltak a kormányzati javaslat mögé. Az okleveles adószakértő mást javasolna: szerinte a járulékokat egységesen 15 százalékkal kellene csökkenteni minden területen, a családi járulékkedvezményt pedig meg kellene szüntetni, mert az negatív adó. Így lehetne mérsékelni az szja-t is, s ezután lehetne valódi béremelésről beszélni.
Hangsúlyozta, hogy a jelen megállapodás alapján a munkáltatóknak továbbra is az lesz az érdekük, hogy a képzetlen munkaerőt foglalkoztassák. Ezzel kapcsolatban kifejtette, át kellene gondolni a jelenlegi szocho kedvezményrendszerét, mert nem azokat támogatja, akikre a munkáltatóknak szükségük van. Érthetetlen például, hogy miért kap 14,5 százalékos szochokedvezményt a szakképzetlen munkaerő és a tartósan álláskereső. Így a szakképzetlen munkaerőt kétszeresen támogatja a kormány, egyrészt a jelentős és indokolatlan minimálbér-emeléssel, másrészt a szochokedvezménnyel. A szakértő szerint a kedvezmények megvonásából felszabaduló összeg nagyobb járulékcsökkentést tett volna lehetővé. Mint mondta, ha a társasági adó lefaragásával nem a multikat támogatná a kormány, akkor az ott felszabaduló 145 milliárd forintból további járulékcsökkentés valósulhatott volna meg.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke is bírálta a béralkut, mivel a minimálbér jövőre sem éri el a 2015-ös létminimum szintjét, vagyis továbbra sem lehet majd abból megélni. Megismételte javaslatukat, amely a munkavállalók járulékát csökkentené 6,5 százalékkal.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, a közmunkások bére messze elmarad a minimálbértől, ami több százezer embert érint, ráadásul az illetményük az idén egy fillért sem emelkedett.
