Óriási tartalékolás mellett is jó eredményeket közölt az OTP

Az OTP a tavalyi első és második negyedév után most újra jelentős céltartalékot képzett az esetleges későbbi veszteségek miatt, de még így is szép eredménye lett. A tőzsdei árazás már nem alacsony, de ha nem kell felhasználni a céltartlékot, már vonzó lehet a részvény.

Történelmi eredményt ért el tavaly a bankcsoport, a nyereség legnagyobb részét a magyar piac adta Fotó: Kurucz Árpád

Bemutatta tavalyi negyedik negyedéves és egyben egész éves eredményét az OTP Bank. Ami meglepetés a korábbiakhoz képest: újabb bő ötvenmilliárd forintot fordítottak céltartalék képzésre az elhúzódó járvány miatt, de még ezzel együtt is 72 milliárd forintos nyereséget ért el a bankcsoport, a többet mondó működési eredmény nem csökkent tavalyhoz képest. Mindez azt jelenti, hogy az OTP ugyanúgy teljesít, mint a járvány előtt, csak jelentős összeget elkülönített arra az esetre, ha a fizetési moratórium lejárta után tömeges nemfizetési problémák adódnának.

Vélhetően ezek nem lesznek olyan súlyosak, hogy felemésztenék az immár jóval százmilliárd feletti céltartalék érdemi részét, ebben az esetben a gazdaság teljes újranyitása után fokozatosan vissza lehet írni a céltartalékot, ami nyereségként jelentkezik a visszaírás negyedévében. Ez persze még a jövő, minden attól függ, mikor szűnnek meg a korlátozások és főleg a törlesztési moratórium. Ha a tervek szerint idén június 30-án, akkor év végére már látszik majd, mennyit kell felhasználni a céltartalékból.

A jelentős céltartalékolás ellenére erős eredményt ért el tavaly a bankcsoport
Fotó: Kurucz Árpád

Az egész évet nézve a bankcsoport bevételei kilenc százalékkal, a működési eredmény öt százalékkal nőtt, a jelentős céltartalékolás miatt azonban az adózott eredmény 260 milliárd forint lett, míg egy évvel korábban 413 milliárd volt. Összességében ez azt jelenti, hogy a bank ugyanúgy működik, sőt növekszik, mint korábban, de a válság fizetőképességre gyakorolt hatását nem ismerjük, hisz azt a moratórium elfedi.

A részvény a jelenlegi ár mellett 10-es P/E, vagyis árfolyam/egy részvényre jutó nyereség hányados mellett forog, ami bankok esetében a szokásos szint, ugyanakkor alacsonyabb, mint jellemzően a régióbeli bankok esetében. Az ár és az egy részvényre jutó könyv szerinti érték aránya ugyanakkor magasabb, mint az európai bankoknál. Így azt mondhatjuk hogy a részvény árazása reális, viszont ha nem csökken a jövedelmezőség a járvány után, és a céltartalékok egy részét is visszaírják, akkor már vonzó lehet a papír.