Eredményes évet zár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyek igazgatósága (KÜI). A hatóság szakemberei 582 ellenőrzést végeztek, november végéig 124 esetben döntöttek bírság kiszabása mellett, amelynek összege megközelítette a 110 millió forintot.
A vállalkozók tevékenységének korlátozására 27-szer volt szükség, míg a tevékenység felfüggesztését 19 esetben rendelték el. Az élelmiszer-előállítók és -forgalmazók ellenőrzései azt támasztják alá, hogy a leggyakoribb jogsértés továbbra is a lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbítása, valamint a termékek nyomon követésével kapcsolatos hiányosságok.
A Nébih lapunk kérdésére közölte: az év egyik legjelentősebb fogása egy gyrost gyártó üzemben várta a KÜI szakembereit. Az ellenőrzések során 114 tonna ismeretlen eredetű alapanyagot zárolt a hatóság.
Az ellenőrzések számában nem volt változás az előző évekhez viszonyítva, a hatékonyság ebben az évben is 95 százalékos volt, ami európai uniós szinten is kiemelkedő teljesítménynek számít.
A Nébih szerint mindez alátámasztja az igazgatóságon kialakított műveleti rend sikerességét. Az idén – részben az afrikai sertéspestis veszélye miatt – kiemelt figyelmet kaptak az élő állatok exportjával kapcsolatos ellenőrzések. A hatóság embereinek több esetben is intézkedniük kellett a jelöletlen állatok és a szállítmányokkal kapcsolatos dokumentációs hibák miatt. Egy vásáron például száz jelöletlen sertést találtak az ellenőrök, az állatok forgalmazását azonnal betiltották.
A KÜI ebben az évben is folytatta a különböző növényvédő szerek értékesítésének ellenőrzését, a hagyományos boltok mellett a világhálón kínált áruk sem kerülhették el a hatóság figyelmét. Hasonlóan szigorú ellenőrzésnek vetették alá a különböző táplálékkiegészítőket is. Az interneten forgalmazott termékekben több esetben is tiltott alapanyagot találtak az ellenőrök, olyan táplálékkiegészítő is volt a piacon, amely parlagfüvet tartalmazott.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szorosan együttműködő kiemelt ügyek igazgatóságát 2012. szeptember elején hívta életre a kormány. Az elmúlt években a szigorú fellépésnek köszönhetően javult a fegyelem, a felderített visszaélések és a piacról kivont, sokszor az egészségre is veszélyes termékek mellett az államkassza is milliárdokkal bővült. 2013 óta az eljárás díját is az érintett cégekkel fizettetik meg. Az idei első tizenegy hónapban 131 esetben számlázták ezt ki a vállalkozásoknak, 12,3 millió forint értékben.
