Csődvédelmet kért az 1918-ban alapított Hertz Global Holdings amerikai autókölcsönző cég, miután a koronavírus-járvány nyomán elrendelt országos karantén alaposan leapasztotta bevételeit, és a hitelezőkkel folytatott tárgyalások is vakvágányra futottak. A patinás vállalkozás sorsa híven tükrözi az egész amerikai autókölcsönző ipar gazdasági mélyrepülését.
A Hertz egy delaware-i csődbírósághoz nyújtotta be kérelmét, de a védelem igénylése csak az Egyesült Államokbeli érdekeltségeket érinti, az európait, az ausztráliait és az új-zélandit nem. A száz éves cég legnagyobb részvényese 39 százalékkal Carl Icahn világszerte közismert aktivista befektető, aki most a washingtoni kormány utazási és otthon maradási rendelkezéseit szenvedi. A cég bevételeinek nagy része ugyanis a reptéri kölcsönzésekből származik. A Hertz világszerte mintegy 38 ezer embert foglalkoztat, s mostanra csaknem 19 milliárd dollár adósságot halmozott fel, így a világjárvány legnagyobb áldozatai közé tartozik. Ebből több mint 14 milliárd dollár értékpapír fedezetű tartozás. Ezeknek az értékpíroknak a forgalmából származó bevétel finanszírozza a cég havi lízingdíj fizetés formájában történő gépkocsi-vásárlásait – egyéb, hagyományos hitelfelvételi módozatok mellett. A bajokat csak fokozta, hogy az autókölcsönző hiába folyamodott állami segélyért, amit a légitársaságok megkaptak. A Hertz be is jelentette, hogy idén nem vásárol több autót.
A társaság azután kezdett tárgyalásokat a hitelezőkkel, hogy jelentős, áprilisban esedékes díjakat nem tudott megfizetni ötszázezres autóflottája finanszírozásával kapcsolatban, s a hitelezők által szabott türelmi idő május 22-én lejárt. A Hertznek mindössze egymilliárd dollár készpénze maradt. A cég hiába ajánlotta fel, hogy az év végig havonta elad harmincezer járművet, amivel körülbelül ötmilliárd dollár készpénzre tehetne szert – értesült a Reuters a témában járatos informátoroktól. Az autókölcsönző tízezer alkalmazottat is elbocsátott, s lecserélte vezérigazgatóját is. A pénzügyi nyomás azonban nem a Covid-19 járvány kitörésével kezdődött. Az ágazat szereplői akkorra már érezték az egyre komolyabb versenytárssá váló Uber fuvarmegosztó társaság utaselszívó hatását. Ám a jelek szerint ezen még az sem segített, hogy a Hertz tervet dolgozott ki a helyzet kezelésére, s ennek keretében modernizálta okostelefon-alkalmazását.
A Hertz problémái híven tükrözik az egész amerikai autókölcsönzési szektor bajait, s ezek a bajok tovább gyűrűznek az autógyártási iparra is – mutat rá a CNN hírtelevízió online oldala. Normális esetben a kölcsönző cégek az amerikai gyártók újautó-eladásainak több mint tíz százalékát szívják fel – ez darabszámra vetítve tavaly 1,7–1,9 millió autót jelentett. Eddig a kölcsönzők bevételeik kétharmadát a reptéri üzletekből szerezték, ám idén áprilisban és májusban 94 százalékkal csökkent a reptéri utasforgalom. A maradék bérleti szerződések többnyire a balesetekben működésképtelenné vált autók pótlására köttettek, de mivel a járvány miatt az autóforgalom is csökkent, a balesetek száma is mérséklődött.
A visszafogott autóvásárlások és a padlóra került üzletmenet azt eredményezte, hogy három nagy amerikai kölcsönző – a Hertz, az Avis és az Enterprise – számára több százezer autó vált feleslegessé, s ezek több stadion hatalmas parkolóiban várnak jobb időkre vagy eladásra. Ez utóbbi a valószínűbb, ugyanis a három társaság másfél milliós autóparkjának jelentős részétől meg kíván szabadulni. A fölösleges járművek értelemszerűen a használtautó-piacra kerülnek, a Hertz Amerikában 41 ezer, Európában 13 ezer autójától szabadult meg március elején. Kisvártatva azonban ez a tevékenység is elakadt, mivel a járvány következtében bezártak a kereskedések is. De ha visszatérnek a normális idők, szakértők szerint a kölcsönzők már nem duzzasztják vissza flottájuk méretét a korábbi szintre. Az Avis jelezte is, hogy mintegy húsz százalékkal csökkenti amerikai flottáját június elejére.
