Segítséget jelenthet majd a jelenleg uniós szinten készülő,
a módszertant tartalmazó épületfelújítási útlevél is. A kormány már dolgozik a magyar változaton, amely a most alakuló, hosszú távú épületfejlesztési stratégia része lesz.
Kiderült az is, hogy viszonylag nagy a hajlandóság a felújításra, a megkérdezettek 57 százaléka végzett valamilyen energetikai beavatkozást az elmúlt öt évben. Ám a beruházások több mint háromnegyedét szinte ad hoc jelleggel, tervek nélkül és nem teljes körűen hajtották végre, továbbá nem is feltétlenül energiatakarékossági céllal. (Ilyen eset lehet például, amikor egy ósdi kazánt le kell cserélni: az új berendezés beszerelésével hatékonyabbá válik a fűtés, ám a cél sokszor csak annyi, hogy egyáltalán legyen fűtés.)
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Újabb meglepetést okozott az, hogy kiderült:
az egyablakos szaktanácsadás majdnem olyan erős ösztönző, mint a kamatmentes hitel.
Emellett a harminc- és a negyvenszázalékos vissza nem térítendő támogatás szinte ugyanakkora vonzerővel bír, emiatt az államháztartás szempontjából nincs nagy különbség a két kategória között, figyelembe véve a beruházásokból adódó adóbevételeket.
A múlt év végén bejelentett lakásfelújítási támogatást Koritár Zsuzsanna szerint érdemes energiahatékonysági beruházásokra fordítani, hiszen a komfortérzet növelése mellett a települések levegőjének tisztulása is lényeges szempont. A 2030-as klímavédelmi és a 2050-es karbonsemlegességi célok eléréséhez Magyarországon évente százharmincezer lakást kellene teljes körűen energetikailag felújítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!