Újabb kormányzati döntések élénkíthetik a gazdaságot

– A kormány már hozzálátott a második gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozásához, az új intézkedésekről a jövő év első felében születhet döntés – mondta a lapunknak adott interjúban a pénzügyminiszter. Varga Mihály hozzátette: az egy számjegyű személyi jövedelemadót nem vetették el, a 700-800 milliárd forintos adócsökkentés – a költségvetési mozgásteret szem előtt tartva – legkorábban 2021 táján kerülhet napirendre. A több mint háromszázezer tagot számláló kata sorsát firtató kérdésünkre a tárcavezető közölte: a minisztérium olyan szakmai javaslatokat kapott, amelyek megakadályoznák az adó visszaélésszerű alkalmazását a foglalkoztatásban. Mint mondta, előbb egyeztetnek a kérdésben, változtatás legfeljebb jövőre jöhet.

Varga Mihály: Az idei első akciótervet a jövő esztendő elején követheti a második Fotó: Kurucz Árpád

Varga Mihály: Az idei első akciótervet a jövő esztendő elején követheti a második
Fotó: Kurucz Árpád

– Tavasszal jelentette be a kormányzat, hogy gazdaságvédelmi akcióterv néven olyan intézkedéseket – például adócsökkentést – vezet be, amelyek akkor is segíthetik a gazdaság fejlődését, ha külföldön a visszaesés jelei mutatkoznak. A közelmúlt kormányzati közlései arról szóltak, hogy újabb intézkedéscsomagra is szükség lesz. Hol tartanak a munkával?

– Az első gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései közül számos már megvalósult, a fennmaradók január elsején indulnak. A kormány már eközben hozzálátott a második gazdaságvédelmi akcióterv kialakításához is, a munka több tárca bevonásával zajlik. Várhatóan a jövő év elején körvonalazódhatnak a szóba jöhető újabb gazdaságélénkítő lépések.

– Ezek között lehet az egy számjegyű szja, vagyis az, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá mérsékeljék? Szakmai vélemények szerint e lépés nyomán sok pénz maradna a lakosságnál, ennek nyomán számottevően nőne a hazai fogyasztás, s az jót tenne a gazdaságnak.

– A kormány régóta hangoztatja: a céljai között szerepel, hogy legfeljebb 9 százalék legyen az szja. A változtatás 700-800 milliárd forintos adócsökkentést jelentene, ilyen nagyságú anyagi mozgásteret pedig a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmaz. A kérdés emiatt – szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre. Azt ugyanakkor megjegyzem, hogy az adópolitika lényege nem változott, vagyis továbbra is a munka közterheinek csökkentése az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés.

„Ezután is a munka közterheinek csökkentése az egyik legfontosabb kormányzati célkitűzés”
Fotó: Kurucz Árpád

– Miképpen alakul a kisebb vállalkozások adózása? Jövőre megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, ezenkívül lesz-e más módosítás? A kérdés azért különösen aktuális, mert a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szigorítaná a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait.

– A kamaránál azt tapasztalták, hogy mára bizonyos vállalkozói csoportok visszaélésszerűen alkalmazzák a katát, ugyanis alkalmazottaikat nem munkavállalóként, hanem vállalkozóként foglalkoztatják. Az MKIK összetett javaslatot juttatott el a tárcához ez ügyben. Felvetették például, hogy törvény határozza meg, mennyi katás vállalkozója lehet egy-egy gazdasági szereplőnek. A javaslataik között szerepel azt is, hogy bizonyos ágazatokban ne lehessen használni ezt az adózási formát, illetve hogy a katások csak a lakosságnak vállalhassanak munkát. Az MKIK felvetéseit a tárca áttekinti, és egyeztet más szakmai szervezetekkel, kamarákkal is. A szabályok esetleges módosítása szintén jövőre következhet, s csakis a visszaélések megakadályozása, a katások érdekeinek védelme mentén történhet meg.