– Gondolták a járvány kitörésekor, hogy idáig jut a légi közlekedési iparág? Most már látszik, hogy a második világháború óta nem érte ekkora kár az iparágat, hiszen a hírek szerint csak a légitársaságok vesztesége globálisan több mint 100 milliárd amerikai dollár.
– Valóban, ilyen hosszan elhúzódó, a teljes iparágat sújtó krízis közel 80 éve nem volt. Előfordultak olyan események, például a szeptember 11-ei terrortámadás, az izlandi vulkánkitörés, a 2008-as gazdasági válság, vagy kisebb ázsiai járványok, amelyek néhány hónapra visszavetették a forgalmat, de évekig tartó válságra még nem volt példa. És pont ez a példanélküliség jelenti a nehézséget is, hiszen nincsenek kidolgozott, működő megoldások, precedensek a helyzet kezelésére. Most abból is vizsgázik mindenki, hogyan tud az új helyzethez, a várhatóan megváltozó igényekhez és szokásokhoz rugalmasan alkalmazkodni. Úgy látom, a mi stabilitásunk titka is ez. Gyorsan és jól reagáltunk.
– A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) várakozásai szerint legkorábban 2024-re fogja elérni a tavalyi szintet a globális forgalom. Számításuk szerint a Budapest Airport hogyan, de legfőképp mikorra állhat talpra?
– Az IATA előrejelzése elsősorban a légitársaságok visszajelzései alapján készült, amelyek közül sokan sötét forgatókönyveket vázolnak fel, hogy jogosulttá váljanak állami támogatásra. A helyzet valójában vegyes képet mutat: légitársaságonként és repülőterenként más és más. Lesznek olyan szereplők, amelyek lassabban állnak talpra, mint mások, és természetesen lesznek olyanok, amelyek jobban teljesítenek, hamarabb érik el a korábbi szinteket, vagy akár új rekordokat.
– Magukat hová sorolja?
– A Budapest Airport részéről mindent megteszünk, hogy 2022–23-ra visszatérjen a tavalyi forgalom volumene. Sikerünk a védőoltás elérhetőségén és hatékonyságán, illetve a gyorstesztelés megbízhatóságán és megfizethetőségén is múlik majd. Úgy véljük, hogy az utazási szokások és a légi közlekedés iránti bizalom érdemben nem fog változni.
Rolf Schnitzler köszöntő beszédet mond
Fotó: MTI/Kovács Tamás
– Milyen ajánlásokat tartalmaz az a nemzetközi összefogás az újraindításért, amelyhez a BUD is csatlakozott?
– Egy hosszan elhúzódó pandémiás időszaknak, amikor a légi közlekedés gyakorlatilag leáll, biztosan lesznek az utazási szokásokra kiható következményei. Nem látjuk még, hogy amikor a forgalom, a járatok visszaépülnek, azt mennyivel elcsúszva követi az emberek utazási kedvének visszaépülése. Amit tehetünk, hogy a repülőterek és a légitársaságok egyaránt biztosítják azt a közeget, amelyben a megfertőződés esélye minimális. Repülőtérként nekünk mindig is a biztonság, a biztonságos utazás áll a fókuszunkban. A jelenlegi helyzetben ez különösen igaz.
– Az első vagy a második fél év a gyászosabb időszakuk?
– Az első fél évben 61 százalékos volt az utasforgalom visszaesése, a második fél év 85–90 százalékos visszaeséssel zárul várhatóan. Nagyon erősen indult az év; rekordforgalmú január és február után a márciusi utasforgalmon kezdett érződni a járvány hatása. A forgalom áprilisban szakadt be a legdurvábban, havi alig 10 ezer utassal. A nyár hozott némi emelkedést. Augusztusban 400 ezer utasunk volt, viszont a szeptembertől életbe lépett újbóli korlátozások ismét nagyot vágtak az utasforgalmunkon, 90 százalék feletti visszaeséssel.
– Az év végén mire számítanak?
– A karácsonyi és újévi időszakban újból kisebb erősödés várható, de kiugró utasszámra nem számítunk. Idén rekordévet, 17 milliónál is több utast vártunk. A prognózisunkat többször is módosítanunk kellett az év folyamán a járvány alakulása miatt. Jelenleg azt látjuk, hogy maximum 4 millió lesz az idei utasszám, vagyis az egész évet nézve a várt forgalom 23 százaléka teljesül. Utoljára 1998-ban zárt ennyi utassal a ferihegyi repülőtér.
– Mekkora veszteséggel kalkulálnak?
– A forgalom „eltűnésével” az utasforgalomhoz kötött bevételeink jó része is eltűnt, ugyanakkor a novemberben rekordot döntő cargoforgalom, vagy például a repülőgépek hosszú távú tárolása komoly pluszforráshoz juttatta a vállalatot.
– A decemberi, illetve a januári menetrendváltozások miként alakulnak, különös tekintettel a járatfelfüggesztésekre, netán újraindulásokra?
– A légitársaságok folyamatosan frissítik a menetrendjeiket, annak függvényében, hogy az egyes országokban érvényben lévő utazási korlátozások hogyan változnak. Jelenleg szinte egyik reptéren sincs „statikus” menetrend. Az utazható desztinációk listája „mozog”. A karácsonyi, újévi időszakban 51 úti cél érhető el Budapestről. Sokan kívánnak hazautazni, várhatóan a gépek telítettsége is nő. Néhány légitársaság csak az ünnepi időszakra indítja újra járatait, például a LOT New Yorkba, a jövő év eleji menetrend pedig még nagy kérdés.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
– Mennyire állnak stabil „lábakon”?
– Az elmondottak ellenére a vállalat biztos lábakon áll. Olyan tulajdonosi struktúrával és háttérrel rendelkezünk, ami ebben a nehéz időszakban is biztosítja a stabil és kiszámítható működést. Nem sok repülőtér mondhatja el ezt magáról manapság. Folyamatosan nyitva voltunk, és nyitva is leszünk az utasok és a légiáru számára.
– Csorbítandó a veszteséget, terveznek-e emelni a légitársaságok által a repülőtérnek fizetendő költségeken, például a boltok, pultok bérleti díjain, netán leszállási, parkolási díjakon?
– A járvány hatásai nem csupán a légitársaságokat és a repülőtereket sodorták válsághelyzetbe. A koronavírus gazdasági következményeit a teljes iparág megszenvedi. A budapesti repülőtérnek 220 partnervállalata van, együtt összesen 50 ezer embernek adunk közvetve vagy közvetetten munkát, ennyi háztartásnak járulunk hozzá a megélhetéséhez. A jelenlegi helyzetben együtt kell dolgoznunk a partnereinkkel, minden eszközzel megpróbáljuk őket segíteni. Több partnerrel fizetési könnyítésben, illetve díjcsökkentésben állapodtunk meg, a légitársaságok részére pedig pénzügyi ösztönzőket dolgoztunk ki. A legfontosabb, hogy a lehető legtöbben meg tudják tartani az állásukat.
– Várhatók-e további elbocsátások?
– További létszámcsökkentést nem tervezünk. Felelős repülőtér-üzemeltetőként nem is tehetjük meg, hiszen gondolnunk kell arra, hogy a forgalom egyszer visszaáll, és nekünk akkor is biztonságosan kell üzemelnünk, a szükséges személyi állományt biztosítanunk kell. A létszámleépítés azokat a területeket érintette leginkább, amelyek nagyon szorosan kötődnek az utasforgalomhoz, és adott esetben gyorsan visszaépíthetők. A repülőtéren ugyanakkor sok olyan, speciális szaktudással és évtizedes tapasztalattal rendelkező kolléga dolgozik, akikre vigyáznunk kell, mert őket csak nehezen lehetne pótolni.
– A világjárvány miatt a Budapest Airport tulajdonosai terveznek valamilyen lépést, módosítást, változtatást a vállalat életében, szerkezetében?
– Mondhatom, hogy a vezetőség és a tulajdonosok egysége talán még sosem volt ennyire erős, mint most. Minden pozícióban a legkiválóbb szakemberek vannak. Sikeresen dolgozunk együtt, a tulajdonosok pedig elkötelezett, hosszú távú befektetők. Nincs tervben semmilyen változtatás, hiszen a csapat kiváló és ütőképes úgy, ahogy van.
A teljes cikket ITT érheti el.
