Az elmúlt hetekben újra felerősödött az Orbán-kormány politikáját bíráló „baloldali liberális kórus” az Európai Parlamentben – olvasható a Magyarország célkeresztben című írásban. A számon kért állítólagos demokráciadeficitet, amely az alaptörvény negyedik módosításából fakad, a bírálók ezúttal sem támasztották alá tételesen, az érvek indulati síkon maradtak, ezzel is „megerősítve a magyarországi ellenzék által megrendelt politikai támadás szándékát”.
A lap kommentárírója szerint az Orbán-kabinet néhány döntése mögött „rosszindulat nélkül is felfedezhető ugyan a szándék, hogy a pillanatnyi politikai érdeket érvényesítse, és ez sértheti „sokak jóérzését”, a demokrácia korlátozásáról beszélni emiatt azonban „merő botorság vagy egyenesen célzatos politikai manipuláció”.
A hetilap a napokban közzétett, két százalék körüli GDP-arányos költségvetési hiánnyal összefüggésben megjegyzi: az „fontos elemében igazolja a második Orbán-kormány gazdaságpolitikáját”, a stabil költségvetési politika pedig azt mutatja, hogy „Magyarország 2013-ban pénzügyi értelemben egészen biztosan megáll a saját lábán”.
A Magyar Nemzet értesülései szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szakbizottsága szerda délután azt javasolta strasbourgi ülésén, hogy indítsák el a hazánkkal kapcsolatos monitoringeljárást. A lap úgy tudja, hogy a balliberális többségű testületben mindössze egy szavazattal ment át a javaslat. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés. Múlt héten ismét magyar napot tartottak az Európai Parlamentben többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. Viviane Reding uniós biztos Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez egy atombomba”.
A miniszterelnök szerint azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán Viktor április 19-én a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
Az El Mundo című spanyol lapnak adott interjúban a kormányfő azt hangsúlyozta: a magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja. Április 19-én egyébként példaértékűnek nevezte Orbán kiállását az Európai Bizottsággal szemben Crin Antonescu román liberális pártelnök, a bukaresti szenátus elnöke.
Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos kritikák hátteréről itt olvashat. Lapunk azt is összeszedte, hogyan jutottunk el az újabb strasbourgi vitáig.
