Moszkvai találkozás IX.: 2015 előtt nincs hely a pátriárka naptárában

És akkor a legnagyobb moszkvai találkozás – a pravoszláv egyház „külügyminisztériumában”. Téma: Moszkva, Budapest és Róma göröngyös háromszöge.

A diskurzus udvariassági fázisában szóba került, hogy a képzésben is részt vevő ortodox kispapok (nem sok ilyen van) ha ökumenizmust nem is tanulnak, de egy összehasonlító vallástudomány nevű tanegységgel szembekerülnek, világos, hogy milyen koordináta-rendszerben.

Székely János aztán átadta Erdő Péter bíboros személyes üdvözletét az egyházi vezetőknek, akik teljesen nyitottnak mutatkoztak arra, hogy a Magyar Katolikus Egyház vezetője Moszkvában találkozzon Kirill pátriárkával. Filaret egyszersmind jelezte, Kirillnek már a 2014-es naptára is igen-igen tele van. Fölmerült viszont az, hogy januárban egy oroszországi konferencián Erdő Péter is részt vesz, és ott így lehetséges egy találkozás (ez összhangban áll a Paolo Pezzi moszkvai katolikus érsek által elmondottakkal, aki szerint jövőre találkozhat a pátriárka és a bíboros). Hogy maga Kirill Magyarországra jöhetne, e témában Filaret jóval óvatosabb: szokás az új pátriárkánál (Kirill alig négy éve pátriárka), hogy a pravoszláv területeket látogatja végig azok fontossági sorrendjében – a pátriárka- és metropolita-székhelyeket még a liturgiában is megemlítik.

Filaret beszélt a pápa és a moszkvai pátriárka személyes találkozásának jövőbeni lehetőségéről is, amire bár orosz részről nyitottság van, „a katolikus félnek meg kell értenie”, hogy ez a találkozó nem lehet pusztán szimbolikus, történelmi jelentőségét mindenkinek át kell éreznie. A megbeszélésen úgy tűnt, Moszkva bizonyos gesztusokat vár a katolikus egyháztól, amiből egyértelmű, hogy Róma is hasonlóképpen gondolkodik. A mélyére evezve Filaret elmondta, az egyik fájó pont számukra Ukrajna, ahol a görög katolikusok ortodox hitűekkel politikai célokért imádkoznak együtt. Tudni kell, hogy Ukrajnának jelenleg nincs keleti keresztény pátriárkája, de meglehet, ez már csak kevés ideig van így, ezért Moszkva szakadárként tekint Kijevre. A katolikus egyház tehát már kezdheti is törni a fejét, hogy mit tegyen ukrán vonalon, már ha eddig nem tette.

I. rész: Békével a megapoliszba
II. rész: Hurrikánkán
III. rész: Importkatolikusok
IV. rész: Így jár az a feleség, akit az anyós választ ki
V. rész: Bizony éledeznek

VI. rész: Jirimij és Jan Nyikityin hóna alatt

VII. rész: Ahol Sztálin egyszerre kacsintott és ölt

VIII. rész: Kirill a római new dealre vár

Egész röviden felmerült Székely János részéről az a kérdés, hogy katolikus szeminarista tanulhat-e ortodox teológián, erre Filaret azt válaszolta, posztgraduális képzés keretében erre van lehetőség, de csak olyanok számára, akik az orosz nyelvet jól ismerik, vagy valamely szláv nyelv anyanyelvi szintű ismeretével könnyen bele tudnak rázódni. Úgy tudjuk, Szentpéterváron található a fogadó egyetem.

A találkozó után Székely János többek közt a Képes Krónika fakszimile kiadását adta át Filaretnek, emellett pedig az Erdő Péter által néhány éve életre hívott katolikus–ortodox fórum lisszaboni harmadik találkozójának könyv formátumba szerkesztett változatát is megkapta a külkapcsolati vezető.

Moszkvai találkozásaink sorát a Vatikán moszkvai nunciusánál tett látogatással zárjuk holnap.