Putyin nem akar háborút, de megvédi honfitársait

Moszkva a hadsereg felvonultatásával áll ki az orosz kisebbség mellett, akár tetszik ez a nyugatnak, akár nem.

Moszkva álláspontja szerint Ukrajnában puccs, erőszakos hatalomátvétel történt, és Oroszországnak meg kell védenie az országban élő orosz kisebbséget. Ehhez egyelőre nincs szükség fegyveres erők bevetésére, de a lehetőség megvan rá – mondta kedden Putyin, aki továbbra is Janukovicsot tartja Ukrajna elnökének, hiszen leváltása szabálytalanul történt, az ellenzék pedig nem tartotta be a február 21-ei megállapodást, amely szerint egységkormányt hoznak létre.

Ehelyett azonban nacionalista erők kerültek hatalomra, az ideiglenes ukrán kormányból a megegyezés ellenére kihagyták az addig kormányzó Régiók Pártját. Klicsko durva megtorlásokat helyezett kilátásba, az új, nacionalista elemekben bővelkedő ukrán hatalom egyik első lépése volt a kétnyelvűséget engedélyező 2012-es törvény eltörlése. Ezzel gyakorlatilag támadást indított az ország tízmilliónyi orosz lakosa ellen.

Erre reagálva tüntetések kezdődtek az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaságban, a szimferopoli krími parlamentet oroszbarát tüntetők foglalták el, akik összecsaptak a szintén tüntető krími tatárokkal. Az ukrán rendőrség lezárta a környéket, és olyan hírek reppentek fel, hogy ukrán nacionalista szabadcsapatok indultak meg az orosz többségi lakosságú krími félsziget felé, „verni, ölni, pusztítani”. Közben a Krími Autonóm Tartomány új parlamentet választott, amely elszakadást nem, csupán nagyobb önállóságot követelt az új kijevi hatalomtól.

Oroszország egészen eddig a pontig érdemileg nem tett lépéseket az Ukrajnában zajló eseményekkel kapcsolatban, azonban a február végi történések, és az ukrajnai orosz kisebbséget érintő negatív események lépéskényszerbe hozták a nagyhatalmat. Megkezdődött egy egyébként korábban betervezett harckészültségi gyakorlat az ukrán határ mellett, az orosz flotta néhány hajója megindult Szevasztopol felé, és ismeretlen – orosz nyelven beszélő – fegyveresek jelentek meg, akik lezárták a repülőteret. Egyébként Szevasztopolban állomásozik Oroszország fekete-tengeri hadiflottája, és a kétoldalú egyezmény alapján a bázison szabadon mozoghatnak az orosz csapatok.

A G7-ek és az IMF is közölte: támogatást és kölcsönöket biztosítanak Ukrajnának, hogy kifizethesse a Gazprom orosz gázipari vállalattal szemben fennálló több milliárdos számlatartozását. „A Gazprom azt mondta, hogy ez a helyzet nem normális: mi eladunk valamit nektek, akkor azért fizetnetek kell” – mondta Putyin.

Elemzők szerint mintegy 25 milliárd dollárra lesz szüksége Ukrajnának egy éven belül. A tömeges megszorítás érzékeny terület lenne egy esetleges IMF-hitel után – mondta a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója a Lánchíd Rádiónak. – Nemzetközi befektetők Oroszországból is elkezdték a tőkekivonást, de Moszkva stabil lábakon áll.

Egyébként a jelenlegi tendencia szerint egyre népszerűbbé vált az orosz hitel a térségben, amely visszaszoríthatja az IMF érdekeltségeit.

Az ukrán belügyminiszter korábban megszállásnak kiáltotta ki az orosz jelenlétet a Krím-félszigeten, az ENSZ-BT összehívását és a nyugati nagyhatalmak segítségét kérte. A nyugat élesen reagált a krími orosz jelenlétre. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába, mert „a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának” megsértését tekinti a történteket, és képzelgésnek nevezte az ukrajnai oroszellenes megmozdulásokat. Amerika felfüggesztette a katonai együttműködést Oroszországgal, és Kijevbe küldte John Kerry külügyminisztert, hogy támogatásáról biztosítsa az új ukrán rezsimet.

Ugyanakkor Putyin keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: Moszkva nem tervezi a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását, de az ott élő oroszoknak biztosítani kell a jogait.

Bár az Oroszországba menekült Janukovics állítólag kérte Putyint a fegyveres beavatkozásra, elemzők szerint Oroszország láthatóan nem akar háborúzni. Putyin szombaton megkapta az orosz parlament felsőházának jóváhagyását ahhoz, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában, és megvédhesse a helyi orosz lakosságot, ugyanakkor az oroszok nehézfegyverzetet nem vonultattak fel a határhoz, egyelőre mintegy 150 ezer főt mozgósítottak. Az erőviszonyok egy háború esetén mindenképp Putyinéknak kedveznének, azonban az oroszok kedden magát a hadgyakorlatot is leállították.

Elemzők szerint Putyin arra számít, hogy egy ilyen demonstratív, „korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten”. Az orosz elnök egyébként nem foglalkozik az őt és országát befeketítő nyugat véleményével. Ezt Putyin maga is megerősítette keddi sajtótájékoztatóján, ahol élesen bírálta a nyugati országokat, mondván, az USA csak a saját érdekei mentén nézi a geopolitikai történéseket. „Úgy véljük, hogy közbe kell lépnünk, ha honfitársainkat veszély fenyegeti és azzal, hogy Ukrajnában felfordulás van, humanitárius segítséget kell adnunk a Krímen élőknek” – mondta kedden Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök korábban telefonon az ENSZ-főtitkárral is közölte, hogy Oroszország nem tűrheti el az erőszak fokozódását az ukrajnai orosz ajkú lakossággal szemben. Putyin Barack Obamával is beszélt, akinek felhívta a figyelmét arra, hogy az ukrán ultranacionalisták bűntetteit gyakorlatilag Kijev támogatja. Mint mondta, „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”.

Nem Janukovics felelős Moszkva álláspontja szerint az uniós társulási szerződés leállítását követő tüntetések halálos áldozataiért. Putyin ezzel kapcsolatban kedden elmondta: az ukrán elnök a tüntetések idején felhívta őt, ő pedig azt a tanácsot adta neki, hogy ne vessen be éles fegyvereket, mert az anarchiához vezet.

„Azt nem tudom, hogy kik és milyen megfontolásból lőtték a tüntetőket" – mondta a majdani történésekkel kapcsolatban az orosz államfő.

Az oroszok korábban is sérelmezték, hogy az ukrán ellenzék nem tartotta be az egységkormányról és átmenetről szóló február 21-ei megállapodásukat Janukoviccsal, amelyet amelyet három uniós ország (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztere is aláírt.

Az oroszok szerint ha ezt az ellenzék nem szegi meg, nem kerültek volna ekkora túlsúlyba az ukrán nacionalisták, és ezzel elejét vehették volna a válságnak; az ENSZ-BT rendkívüli ülésén is ezt az álláspontot hangoztatták: alkotmányos eszközökkel kell megoldani az ukrán válságot, felállítani az egységkormányt, a kijevi hatóságoknak pedig el kell határolódniuk a radikális csoportoktól.