A 2010-es évek első felében, Horvátország 2013-as uniós csatlakozását – amelynek folyamata még az előző évtizedben kezdődött – leszámítva, nem történt komolyabb integrációs törekvés a Nyugat-Balkánon. A Nyugat elhanyagolta a térséget, ezt pedig a régióban hagyományosan jelen lévő Oroszország arra használta fel, hogy befolyását a korábbinál is jobban kiterjessze. A 2017-es esztendő arról szólt, hogy Brüsszelben és Washingtonban felismerték e hibát és elkezdtek cselekedni is annak kijavításán – ebben feltehetően szerepe volt annak is, hogy jelentősen megnövekedett az oroszellenes hangulat nyugaton.
Az oroszokkal igen jó viszonyt ápoló, tavaly decemberi előre hozott választást hajszállal megnyerő nacionalista macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki eltávolításában is részt vállalt a Nyugat. A vesztes baloldal tavasszal megegyezett az albán kisebbségi pártokkal, így összegyűlt a kormányzóképességhez szükséges mandátumszám. Ennek ellenére a korábban Gruevszki pártjában politizáló államfő nem adott kormányalakítási megbízást Zoran Zaev szociáldemokrata vezetőnek egészen addig, amíg komoly nyomás nem nehezedett rá az Európai Unió és egyes nyugati államok részéről. Végül a hónapokig tartó felfordulás – amelynek részeként tüntetők törtek be a szkopjei parlamentbe, ahol képviselőket (köztük Zaevet is) megverték – lezárult, baloldali–albán kormánykoalíció vette át a hatalmat. Az új kormány belpolitikai szempontból sokat még nem tett. Igaz, ősszel legyőzte Gruevszkiéket az önkormányzati választáson, annak ellenére, hogy a kampányba Orbán Viktor miniszterelnök is besegített a jobboldalnak.
Sokkal látványosabb lépésekre szánták el magukat a külpolitikában: a Nyugat számítása bejött, hiszen az új kabinet egyértelműen a nyugati integráció mellett kötelezte el magát. Példátlan módon felvették a kapcsolatot Görögországgal, majd megegyeztek velük abban, hogy nevet változtatnak – így a déli szomszéd sem blokkolja majd az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését, ahogy tette közel két évtizeden át. Nyáron egy másik konfliktusos szomszédsági viszonyon kezdett javítani a Zaev-kabinet, amikor vendégül látták Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt Szkopjében. Szintén a Nyugat melletti elköteleződést jelzi, hogy az év közepén a macedón hadsereg közös hadgyakorlatot tartott az amerikaiakkal.
Utóbbi vezető hatalom az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO), amely ugyancsak aktív a régióban: idén csatlakozott Montenegró, amely újabb hídfőállás lehet az oroszokkal szemben kialakulóban lévő új hidegháborúban. – Úgy hisszük, hogy csatlakozásunknak erőteljes stabilizáló hatása lesz a régióban – mondta lapunknak tavasszal Aleksandar Mostrokol, Montenegró budapesti nagykövete. Tény, hogy az integrációs folyamatok megindultak, a görögökkel zajló névvitát lezáró Macedónia NATO-csatlakozási tárgyalásai új lendületet vehetnek, emellett utóbbi – Albániával egyetemben – hivatalosan is uniós tagjelölt. E kérdésben kíván előrelépni az Európai Unió soros elnöki tisztét januárban átvevő Bulgária. Az ország miniszterelnök-helyettese, Valeri Szimeonov december elején Budapesten egy, a magyar visegrádi soros elnökség által szervezett konferencián azt mondta, a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása lesz a fő céljuk. – Magyarország politikai, gazdasági és biztonsági kockázatot is lát abban, ha az EU nem gyorsítja fel az integrációs folyamatot – mondta ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanott.
A Nyugat számára összességében sikeresnek mondható balkáni év képébe csupán az rondít bele, hogy Oroszország hű szövetségese folytatja pávatáncát. Aleksandar Vucic szerb államfő december közepi, moszkvai látogatásán garantálta, hogy nem lép be a NATO-ba, ezért cserébe légvédelmi rakétarendszert szállítanak az oroszok. Ám eközben az uniós csatlakozási tárgyalásokat is folytatja déli szomszédunk.
###HIRDETES###
