Háromezer év illatainak a történetét mutatja be a párizsi múzeum

Háromezer év illatainak a történetét mutatja be a híres Fragonard-gyár új parfümmúzeuma, ahol a látogatók nem pusztán megtekinthetnek mintegy 400 parfümös üveget, hanem lehetőségük nyílik az illatukat is beszívni, és megismerik a illatszerek európai történetét.

A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára.

Ágnes Costa, a gyár alapítójának dédunokája újságíróknak elmondta, fontosnak tartja, hogy a látogatók minél alaposabb betekintést nyerjenek a parfümök világába, beleértve azok történetét is. Az érdeklődők teremről-teremre járva ismerkedhetnek az illatokkal, lehetőségük nyílik beleszagolni egyebek mellett Mária Antónia, „az illatkirályné” parfümjébe is.

Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház rossz szemmel nézte az illatosítást, sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a parfümmel elegyített víz megöli a kórokozókat.

A keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot.

A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, Costa azonban úgy vélte, hogy még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

„Akkoriban az +egy csepp+ valóban egy cseppet jelentett” – mondta Costa, hozzátéve, hogy a világban ma is sok helyen – például a Közel-Keleten – még mindig az erősebb parfümök a népszerűek.

Az elmúlt időszakban változtak a gyártási eljárások is, több anyagot allergén voltuk miatt betiltottak, Costa azonban optimistán úgy vélte, az új szabályozások kreativitásra ösztönzik a gyártókat.