A török elnök fogadta a NATO-főtitkárt

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában az egykori miniszterelnöki hivatalban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt.

A megbeszélés után Erdogan és Stoltenberg a NATO és hét NATO-n kívüli ország között 25 évvel ezelőtt létrejött Földközi-tengeri Párbeszéd évfordulós ülésén elnökölt.

A török államfő és a NATO-főtitkár találkozójára nem sokkal azután került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök április elején válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy továbbra is fontos tagja marad „a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az ankarai vezetés – miként korábban – azóta is többször leszögezte: nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől.

Erdogan a hétfői ülésen felszólalva szintén azt hangoztatta, hogy Ankara fegyvervásárlása Moszkvától Törökország szuverén joga.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Anadolu török, részben állami hírügynökségnek vasárnap Brüsszelben nyilatkozva a NATO szolidaritásáról biztosította Törökországot, amely szerinte komoly biztonsági próbatételekkel néz szembe ebben az időszakban. Stoltenberg az orosz Sz-400-asok vásárlását illetően aláhúzta annak jelentőségét, hogy Ankara és Washington között párbeszéd zajlik az ügyben. Egyúttal üdvözölte Törökország és az Egyesült Államok további egyeztetéseit az amerikai Patriot légvédelmi rendszer esetleges beszerzéséről.

A NATO-főtitkár az interjúban hangsúlyozta: ugyan a hadászati eszközök vásárlása az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ám a szövetségesek fegyveres erőinek összehangolt munkája a NATO számára a műveletek végrehajtása szempontjából alapvető kérdés.

Az Egyesült Államok attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai repülőgépeiről. Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat helyez kilátásba mindazoknak az országoknak, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket.

Ezzel összhangban az amerikai védelmi minisztérium április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását.

A Pentagon ugyanakkor akár a száz darab harci gép eladásáról kötött egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

Fuat Oktay török alelnök vasárnap megerősítette: Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az Sz-400-asok ügyében.

Az első orosz ütegek a közeljövőben, júniusban vagy júliusban érkezhetnek meg Törökországba. Stoltenberg a nap folyamán tárgyalást folytat még Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is.