Őrizetbe vételének előzményeként Lenín Moreno ecuadori elnök megvonta az Assange-nak nyújtott diplomáciai menedékjogot azzal az indokkal, hogy többször megsértette a nemzetközi egyezményeket.
Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.
A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárban jóváhagyta Assange átadását Svédországnak.
Julian Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek e végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.
A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.
Julian Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást.
Nem kizárt, hogy Assange-t nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik.
Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját – akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget – öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!