Terrorizmussal vádolják az új-zélandi merénylőt

Terrorcselekmény elkövetésével vádolta meg az új-zélandi rendőrség kedden azt az ausztrál férfit, aki két hónappal ezelőtt ötven embert lőtt agyon félautomata fegyverekkel az Új-Zéland Déli-szigetén fekvő Christchurch két mecseténél, a muszlimok számára kiemelten fontos pénteki ima idején.

„A vádirat tartalmazni fogja, hogy terrorcselekményt hajtottak végre Christchurchben 2019. március 15-én” – szögezte le közleményében Mike Bush, az új-zélandi rendőrség főnöke.

Ez volt a szigetország történetében elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosság. A szélsőjobboldali nézeteket valló Brenton Tarrantot emellett 51 rendbeli gyilkossággal és 40 rendbeli gyilkossági kísérlettel vádolják. Egy áldozat nem a helyszínen, hanem később a kórházban halt meg.

A vádlottnak legközelebb június 14-én kell megjelennie a bíróság előtt. Egy további döntés szerint addig még pszichiátriai vizsgálatnak is alávetik, hogy megállapítsák, mentálisan alkalmas-e arra, hogy bíróság előtt feleljen tetteiért. A tettes, aki a nyomozás szerint a fehér felsőbbrendűség eszméjének híve, egy fejkamerával élőben közvetítette a merényletet a Facebook közösségi oldalon.

A történteket követően, a múlt héten tízegynéhány ország és globális internetes óriáscég tanácskozott Párizsban arról, hogy milyen eszközökkel lehetne elejét venni annak, hogy terrorista hálózatok és személyek gyűlölet terjesztésére, szélsőséges csoportok szervezésére és terrorcselekmények közvetítésére használjanak fel internetes platformokat. Az elfogadott, jogilag nem kötelező közlemény, az úgynevezett Christchurchi Felhívás – amint erre az új-zélandi miniszterelnök rámutatott – azonban egyelőre csupán kiindulópontot jelent a nemkívánatos tartalmak elleni küzdelemben.

Új-Zéland a terrortámadás után gyorsan intézkedett, és betiltotta a gépkarabélyok és félautomata fegyverek használatát. Európa ez idáig tehetetlennek bizonyult a világhálón terjedő terrorpropagandával szemben. Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, hogy az internetes cégeket súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett kötelezzék az ilyen tartalmak azonnali törlésére. Ez azonban még nem válhatott érvényes jogszabállyá, mert a tagállamok és az Európai Parlament nem tudott közös álláspontra jutni a kérdésben.