Kínai szankciók amerikai fegyvergyártó cégek ellen amiatt, hogy Tajvannal üzletelnek

Kína amerikai fegyvergyártó cégek elleni szankciókat jelentett be pénteken, amiatt, hogy az érintett vállalatoktól Tajvan fegyvereket rendelt. Az Egyesült Államok mintegy 2,2 milliárd dollár értékben szállítana Tajvannak egyebek mellett harckocsikat és légvédelmi rakétákat.

A fegyvereladás a nemzetközi kapcsolatok, illetve a nemzetközi jog alapszabályainak „súlyos megsértése” – indokolta a döntést a kínai külügyminisztérium egy szóvivője. A tárca közleménye szerint Peking a nemzeti érdekek védelme érdekében vezet be szankciókat.

„A fegyvereladás aláássa Kína szuverenitását és nemzetbiztonságát” – fogalmaz a kínai külügyminisztérium közleménye.

Az amerikai külügyminisztérium hétfőn több mint kétmilliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvannak. A tervezett fegyvercsomagban 108 darab M1A2T típusú Abrams harckocsi, 250 Stinger kézi légvédelmi rakéta és tartozékai szerepelnek.

A fegyvereket Tajvan rendelte meg. A kínai külügyminisztérium már a múlt hónapban aggodalmait fejezte ki a fegyvervásárlás híre miatt, és sürgette a washingtoni minisztériumot, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok érdekében álljon el az eladástól.

Az üzletkötés létrejöttéhez még szükséges a kongresszus jóváhagyása. A Pentagon hétfőn értesítette is a törvényhozást, jelezve, hogy a megrendelés bővülhet még gyalogsági gépfegyverekkel, lőszerekkel, Hercules típusú páncélozott műszaki mentő és nehéz fegyverzet szállítására alkalmas más járművekkel.

Elemzők emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de Tajpej Washington egyik legnagyobb fegyvervásárlója.

Peking álláspontja szerint az egy Kína elve alapján az 1949-től saját politikai vezetéssel rendelkező Tajvan a szárazföldi Kínához tartozó terület. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát, Peking pedig politikai eszközök kijátszása mellett gyakran tart a sziget körül katonai gyakorlatokat nyomásgyakorlásként.