Moszkva szerint nem válságra utalnak a tüntetések

Az elnöki szóvivő hangsúlyozta: a Kreml elfogadhatatlannak tartja a rendőrségi túlkapásokat, ugyanakkor igazolhatónak a rendvédelmi szervek kemény fellépését a rendbontókkal szemben.

Állandósult látvány: motozás az orosz fővárosban Fotó: REUTERS/Maxim Shemetov

A kormányellenes moszkvai megmozdulások nem politikai válság jelei a Kreml megítélése szerint – közölte tegnap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a távirati iroda jelentése szerint.

– Nem értünk egyet azokkal, akik a történteket politikai krízisnek nevezik – mondta Peszkov. – Ez nem válság, a világ több országában tartanak tüntetéseket, amelyeket mindig meghatározott kérdések váltanak ki. Az európai fővárosokban, de szerte a világban is vannak tiltakozó akciók – fűzte hozzá. Az elnöki szóvivő hangsúlyozta: a Kreml elfogadhatatlannak tartja a rendőrségi túlkapásokat, ugyanakkor igazolhatónak a rendvédelmi szervek kemény fellépését a rendbontókkal szemben.

Moszkvában július közepe óta minden szombaton tüntetéseket tartottak a fővárosi képviselő-testület szeptemberi megválasztásából kizárt ellenzéki jelölt­aspiránsok szervezésében. A hivatalos adatok szerint a két legutóbbi, nem engedélyezett megmozduláson mintegy 1700 embert vettek őrizetbe, 11 gyanúsított ellen tömeges rendbontás címén büntetőeljárás indult, többtucatnyi tüntetőt elzárásra ítéltek, több százukra pedig pénzbírságot róttak ki.

Állandósult látvány: motozás az orosz fővárosban
Fotó: REUTERS/Maxim Shemetov

Egy július végi megmozduláson a hatóságok példátlan megtorlással reagáltak. A legutóbbi hétvégén egy nem engedélyezett moszkvai ellenzéki tüntetésen például mintegy 150 főt vettek őrizetbe, köztük Ljubov Szobolt, az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által létrehozott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa jogászát. Szobol egyike annak az 57 független képviselő-aspiránsnak, akinek regisztrálását az illetékes hatóságok elutasították a moszkvai képviselő-testületi választásokra, mégpedig a támogató aláírások egy részének meghamisítására hivatkozva. Az érintettek szerint a Kreml utasítására, központilag irányítva rekesztették ki őket a demokratikus folyamatból, emiatt tiltakoztak immár többedik alkalommal a követőikkel együtt.

Oroszország a napokban a Deutsche Welle (DW) német közszolgálati rádió- és televíziócsatornát vádolta meg azzal, hogy kormányellenes tüntetéseken való részvételre buzdítja az orosz állampolgárokat. Az orosz diplomácia a DW moszkvai tömegtüntetésekről készült tudósítását az ország belügyeibe való beavatkozási kísérletnek minősítette. Hozzátették, ezt közölték a moszkvai német nagykövetséggel is. A DPA német hírügynökség megjegyezte: az eset hátterében az áll, hogy a DW egy moszkvai tudósítóját rövid időre őrizetbe vették, miután részt vett július 27-én egy be nem jelentett ellenzéki demonstráción. Az orosz lépésre válaszul a ­Deutsche Welle is tiltakozását fejezte ki.

A múlt héten éppen húsz éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin támogatottsága a felmérések szerint csökkent a tavalyi újraválasztása óta. A Jurij Levada Független Elemzőközpont júliusi kutatásából az derül ki: az oroszok 38 százaléka nem szeretné, hogy az elnök a jelenlegi ciklusa lejárta, vagyis 2024 után is hivatalában maradjon. Ez 11 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi mutatóhoz képest.