A letartóztatott vezetőkért vonult fel Katalónia

Minden év szeptember 11-én ennek a megkoszorúzásával kezdődik a Diada de Catalunya nevű katalán nemzeti ünnep, amely egész napos felvonulással folytatódik ezrek, olykor milliók részvételével.

Ezrek gyülekeznek Barcelonában a nemzeti nap alkalmából Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

Zuhogó esőben gyűltek össze a katalán nemzeti érzésű politikusok és civilek tegnap a XVIII. századi függetlenségi harc ikonjának, az egykori Rafael Casanovának a szobra előtt Barcelonában. Minden év szeptember 11-én ennek a megkoszorúzásával kezdődik a Diada de Catalunya nevű katalán nemzeti ünnep, amely egész napos felvonulással folytatódik ezrek, olykor milliók részvételével. Akárcsak a sárga szalag vagy a sárga rózsa, a Diada is a függetlenségért folytatott harc modern kori szimbólumává vált az észak-spanyolországi, gazdag tartományban. Idén különös jelentőséget kapott a felvonulás, hiszen a madridi bíróság heteken belül dönt azon letartóztatott katalán vezetők sorsáról, akik 2017-ben függetlenségi referendumot tartottak, majd kihirdették a tartomány függetlenségét.

– A XXI. században élünk, akkor is, ha egyesek vissza akarnak térni a XIX. vagy a XVIII. századba. Korunkban minden olyan demokratikus és békés kezdeményezésnek érvényre kell jutnia, amelyet a lakosság többsége támogat – mondta Quim Torra, Katalónia elnöke, hozzátéve, hogy ma Spanyolországban a demokrácia ostrom alatt van. A függetlenségiek szerint politikai per folyik a 12 letartóztatott politikus és civil szervezeti vezető ellen. Torra hangsúlyozta, egy új, elszakadásról szóló népszavazás az egyetlen kiút a katalán válságból, és a lakosságnak joga van az önmeghatározásra.

Barcelona és Madrid között évek óta feszültséget okoz a „procés”, vagyis a katalán függetlenségi folyamat, a tárgyalások többször is kudarcba fulladtak. A 2017-ben történt népszavazás kérdéséről indított per idén februárban kezdődött, és több száz tanút hallgattak meg a madridi bírák. A maratoni ülésszakot követően most egy hónapon belül dönteni kell, hogy a történtek lázadásnak minősülnek-e, amelynek eredményeképpen több tíz év börtönbüntetést kaphatnak a politikusok. Bár a spanyolok többsége nem támogatja a függetlenségi folyamatot, sokak szerint tévedés volt bírósági útra terelni a kérdést.

Ezrek gyülekeznek Barcelonában a nemzeti nap alkalmából
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

A katalánok most abban bíznak, hogy a felvonulás megmutatja a nemzet egységét, felhívja a figyelmet az őket ért jogsértésre, és mindezzel hatással lehetnek a bírósági döntésre. A Diada egyébként valójában egy megemlékezés a nép legnagyobb vereségéről. Évszázadokkal ezelőtt, 1714. szeptember 11-én vesztette el Katalónia a függetlenségét, és a bevonuló V. Fülöp spanyol király azonnal megszüntette a tartomány addig élvezett autonómiáját, a katalán intézményeket és a nyelv használatát is betiltotta. A katalán nemzeti öntudat a XIX. század végén éledt fel újra, és ekkor kezdődtek a szeptember 11-i megemlékezések is.

A felvonulás a 2010-es évek elejétől kapta meg a szeparatista töltetet, mivel a függetlenséget támogató politikai erők előretörésével valós lehetőségként merült fel az elszakadás a katalán politikában. A tartományi vezetés eleinte szélesebb körű autonómiáért harcolt, a helyi parlament 2013-ban szuverenitási nyilatkozatot fogadott el. Többször tartottak a függetlenedésről szóló népszavazást is, de a spanyol kormány minden esetben alkotmányellenesnek nyilvánította ezeket. Sokak szerint valóban egy új, Madrid által jóváhagyott, az elszakadásról szóló népszavazás öntene tiszta vizet a pohárba, hiszen vitatott az is, hogy a függetlenséget támogatók elérik-e a lakosság 50 százalékát.