A Bundestag őszi ülésszakát megnyitó beszédében Wolfgang Schäuble a magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról megemlékezve kiemelte, hogy az egykori keleti blokk kommunista uralom alá vetett népei 1989-ben békés forradalmakkal kivívták szabadságukat és függetlenségüket.
Ezeknek a népeknek köszönhető a második világháború végén tartott jaltai konferencián kialakított világrend meghaladása, és „nekik köszönjük nem utolsó sorban államiságunk egységét is” – mondta a Bundestag elnöke.
Aláhúzta, hogy a magyar-osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt „új dinamikát indított el”, aminek révén „két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe”.
Rámutatott, hogy a határ megnyitása idején csak Budapesten 30 ezer, az egész országban pedig 200 ezer keletnémet menekült tartózkodott, várva a lehetőséget, hogy távozhasson Ausztriába.
Wolfgang Schäuble külön köszöntötte a dísztribünön helyet foglaló magyar küldöttséget, amelyet Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezet, és a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tagjait, akik kedden kétnapos tanácskozást kezdenek a német fővárosban.
Kiemelte, hogy nagy szükség van az ilyen kezdeményezésekre, hiszen mindenkinek, de különösen a fiataloknak „tovább kell vinniük, és az alapjaiban átalakuló világban élettel kell megtölteniük a háború örökségeként született egyesült Európa gondolatát”.
Mint mondta, állandó párbeszédre van szükség az eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkező, más-más kulturális hatások révén formálódott, és a jövővel szemben is eltérő elvárásokat támasztó népek között.
Ebben a szoros kapcsolatban „nem muszáj mindig egyetértenünk, de meg kell őriznünk kíváncsiságunkat egymás iránt és tisztelettel kell fordulniuk egymáshoz” – húzta alá a Bundestag elnöke.
Wolfgang Schäuble a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében azt is felidézte, hogy a náci Németország 80 éve, 1939 szeptemberében rontott rá Lengyelországra.
Lengyelország szenvedte meg a leghosszabb ideig a német megszállást és a nácik terrorját, és az ország lerohanásával kezdődött meg a második világháború, amely egy „lerombolt földrészt és máig fájó sebeket hagyott maga után” – emelte ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hozzátéve: a világégés legfontosabb tanulsága, hogy meg kell őrizni a békét, az emberi kapcsolatokat pedig a másik szabadsága, függetlensége és méltósága iránti tiszteletnek kell meghatároznia.