Századvég: Reális veszély az ázsiai migrációs kapu megnyitása

„Recseg-ropog” az illegális bevándorlók Törökországból Európába áramlását korlátozó, 2016-ban aláírt EU-török megállapodás, ezért reális a veszélye az ázsiai (migrációs) kapu megnyitásának – állapítja meg a Századvég Alapítvány az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében.

Többször is összecsaptak a migránsok a rendőrökkel Fotó: Szotírisz Barbaruszisz Forrás: MTI

Azt írták: Ankara szerint Brüsszel nem tartotta be a megállapodásban foglaltakat, azaz hogy az EU hatmilliárd eurót és vízummentességet kínál az Ázsia felől fenyegető migránshullám fenntartóztatásáért cserébe Törökországnak.

Süleyman Soylu török belügyminiszter erre vonatkozó nyilatkozatát idézve jelezték: azonnali vízummentesség a követelés tárgya (...), ellenkező esetben „a történelem legnagyobb migránshulláma előtt állunk”.

A Századvég egyúttal emlékeztetett: Törökországban jelenleg mintegy 3,5 millió migráns él, főleg szíriaiak, irakiak és afgánok.

Az EU-török megállapodásról felidézték: annak célja, hogy korlátozza az EU-ba Törökországon keresztül érkező „irreguláris migránsok” beáramlását.

Az elemzés kitért arra is, hogy az egyezség végrehajtását már a kezdetektől kritizálták „az álcivil jogvédő globális szervezetek” és NGO-k. A bíráló jogvédők (és politikusok) szerint a többi közt a megállapodás arra kényszerítheti az Európába igyekvő elvándorlókat, hogy más – potenciálisan veszélyesebb – útvonalakat kezdjenek el használni.

Hozzátették: reális aggodalomként jelent meg az európai közvéleményben, hogy a török fél a hivatalos megegyezés révén zsarolási pozícióba is kerülhet. Ennek veszélye azonban a (...) megállapodás nélkül is fennállhat – hívta fel a figyelmet a Századvég.

Az elemzés felelevenítette, hogy az EU már évekkel korábban igyekezett megengedő, gesztustevő kommunikációt folytatni a török-uniós közeledés ügyében, sorra véve a kérdés szempontjából lényeges korabeli eseményeket.

Ismertetésük szerint az EU-török megállapodás keretében az ázsiai országnak már csak öt fontos kritériumot kell teljesítenie a vízummentességhez, köztük a korrupció megelőzését, a személyes adatok védelmét célzó intézkedéseket kell meghoznia, továbbá együtt kell működnie az Europollal és az összes EU-tagállammal a büntetőügyek területén, valamint „össze kell hangolnia terrorszabályozását az európai normákkal”.

A Századvég szerint a Brexit utánra szóló uniós stratégiai tervekben „világosan jelzik annak szándékát, hogy folytatódjon a törökök számára vízummentes utazást biztosító folyamat”. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy Törökország migrációs politikai irányvonalát a jövőben is számottevően befolyásolhatja majd a török belpolitika alakulása.

Példaként említik, hogy az elmúlt években a harmadik legerősebbé vált politikai erő, a radikális nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) egyik parlamenti képviselője kifogásolta, hogy a sok migránssal Törökországnak az Iszlám Állam tagjait is el kell tartania. „Többen hangoztatják, hogy az országban élő menedékkérők között valószínűleg vannak potenciális öngyilkos merénylők is” – írták.

Az elemzés kitért arra is, hogy a török kormányzat felé sokan hiányolják az EU-val szembeni kemény fellépést is.

A Századvég megállapította: a török kormánynak a következő időszakban is érdekében állhat a megállapodás fölrúgásával és a migránsáradat veszélyével „sakkban” tartani az EU-t.

„Azonban ez inkább csak egy jobb alkupozíció elérését szolgálná reálisan, és a török félnek sem érdeke a viszony teljes elmérgesítése – abban az esetben, ha a török vízummentesség a vágyott formában még hosszú évekig nem valósulhat meg” – írták.

Az elemzés szerint a török gazdaság és adósság helyzete is a békés, partnerségi együttműködés irányába szoríthatja majd az ország vezetését és a török külügyi és külgazdasági stratégia döntéshozóit. Jelezték azt is, hogy Törökország NATO-tagsága a legerősebb szövetség, ami biztosítani képes a stratégiai együttműködést, továbbá a törökökkel folytatott kereskedelem az európai országok oldalára pozitívan alakult az elmúlt években.

„Ez utóbbi is garancia lehet az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság számára, hogy kezelje a török fél 'kitörési kísérleteit' és megakadályozza az ázsiai kapu megnyitását, amely valóban minden idők legnagyobb migrációs hullámát generálná az Európai Unió irányába” – olvasható az elemzésben.

„Ehhez azonban az is kell, hogy az EU tiszteletben tartsa és teljesítse a jelenleg érvényben lévő megállapodást, avagy olyan módosítást eszközöljön, amely betartható Brüsszel számára” – írták.