Peking révbe ér Pireuszban

Noha a két ország közti kereskedelem felpörgőben van, Görögország Kínába irányuló exportja még mindig alacsony szinten áll, értéke nem haladja meg az évi egymilliárd eurót.

Kiriakosz Micotakisz (balra) a kikötőben kalauzolja Hszi Csin-pinget Fotó: Reuters

Kína és Görögország hétfőn megállapodott, hogy a COSCO kínai tengerhajózási vállalat 600 millió eurót invesztál a balkáni ország legnagyobb kikötőjének fejlesztésébe Pireuszban. A megállapodást Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök athéni látogatása alkalmával hozták tető alá tizenhat másik kereskedelmi egyezménnyel együtt.

A két ország 2009-ben került szorosabb üzleti kapcsolatba egymással, amikor a COSCO harmincöt évre szóló koncessziót szerzett a pireuszi konténerkikötő modernizálására és üzemeltetésére. Ennek keretében a kínai konszern 2016-ban 51 százalékos többségi tulajdonrészt szerzett a létesítményben. Az ázsiai vállalatóriás azt tervezi, hogy Európa legnagyobb kereskedelmi kikötőjévé teszi Pireuszt. A finanszírozáshoz szükséges 600 millió euróból 300 milliót kötelezően vállalt beruházásokra költik el 2022-ig, s amikor ez az időszak letelik, újabb 16 százalék tulajdonhányad szerzésére lesz lehetősége.

Kiriakosz Micotakisz (balra) a kikötőben kalauzolja Hszi Csin-pinget
Fotó: Reuters

A helyi közösségek tiltakozásának hatására Görögország a múlt hónapban még visszautasította egy új konténerterminál építését, mondván, a feltételek még nem adottak ehhez – írja a Kathimerini görög lap online kiadása. Tegnap Hszi Csin-ping és görög kollégája, Kiriakosz Micotakisz közös szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a felek törekedni fognak az akadályok elhárítására. Az Európai Befektetési Bank ugyancsak hétfőn írt alá egy 140 millió eurós hitelmegállapodást, ami szintén a COSCO pireuszi kikötő-fejlesztési terveinek megvalósítását támogatja.

Hszi közölte, hogy Kína a görög energetikai, közlekedési és bankszektorban is szándékozik befektetéseket végezni. A kínai állami elektromos művek egy kisebbségi részvénypakettel már korábban bevásárolta magát a görög ADMIE hálózatüzemeltetőbe. A kínai vállalat most kinyilvánította, hogy részt kíván venni az ADMIE tervezés alatt álló, egymilliárd euró értékű programjában, amelynek keretében 2023-ig tenger alatti kábelt fektetnének Kréta szigete és a szárazföld között. Ami a bankszektort illeti, a görög jegybank és a kínai ipari és kereskedelmi bank megállapodott, hogy utóbbi képviseleti irodát nyit Görögországban.

Noha a két ország közti kereskedelem felpörgőben van, Görögország Kínába irányuló exportja még mindig alacsony szinten áll, értéke nem haladja meg az évi egymilliárd eurót. Hszi ezen úgy igyekezne változtatni, hogy Kína jelentősen növelné importját minőségi görög mezőgazdasági termékekből. Ugyanakkor Kína görögországi gazdasági jelenléte sem kiemelkedő: a kelet-ázsiai ország európai beruházásainak mindössze egy százaléka jut a helléneknek.