Poggyásszal az adventi vásárban

A Strasbourg belvárosában elterülő karácsonyi vásárt évente mintegy kétmillió turista keresi fel az adventi időszakban, nem csoda tehát, hogy büszkék A karácsony fővárosa cím birtoklására.

Tóth Loretta (Strasbourg)
2019. 12. 24. 11:44
French police officers patrol the area as tourists visit the traditional Christmas market near Strasbourg Cathedral
Rendőrök a strasbourgi dóm tövében Fotó: Vincent Kessler Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Strasbourg belvárosában elterülő karácsonyi vásárt évente mintegy kétmillió turista keresi fel az adventi időszakban, nem csoda tehát, hogy az elzászi megyeszékhely lakói rendkívül büszkék a La capitale de Noël, azaz A karácsony fővárosa cím birtoklására. A helyiek számára azonban nem csupán a színes girlandba és égősorokba csomagolt, fagerendákkal szegélyezett házak meghitt hangulatáról vagy a finom forralt borról szól a december: a város ugyanis elsősorban kulcsfontosságú bevételforrást lát a karácsonyi vásárban. Az általános sokkon túl tehát jelentős gazdasági aggodalmakat is hagyott maga után a tavalyi terrortámadás, amelyben öt ember vesztette életét, míg tízen megsebesültek. Emlékezetes, az akkor 29 éves Chérif Chekatt Allah akbar! kiáltással nyitott tüzet a járókelőkre, a hatóságoknak pedig csak napokkal később sikerült kézre keríteni a radikális iszlamista csoportokkal hosszú ideje szoros kapcsolatot ápoló elkövetőt. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a vásár idei megnyitóján Christophe Castaner francia belügyminiszter személyesen kereste fel az alig 300 ezer lakosú várost, hogy megnyugtassa a helyieket: a kormánynak nincs a birtokában olyan információ, amely egy esetleges terrorcselekmény előkészületeire utalna. Azt is tudatta, hogy a tavalyi létszámot jelentősen megnövelve mintegy 500 rendőr ügyel idén a vásár biztonságára, és noha a tárcavezető éberségre intett, a turistáknak azt üzente: nyugodtan látogassanak a városba és élvezzék az ünnepet.

– Itt a legtöbb családnak az egész éves jövedelmét meghatározza az adventi időszak, azt tehát nem tehetjük meg, hogy beletemetkezünk a félelembe és hagyjuk, hogy rabul ejtsenek minket a tavalyi események. Egyébként is, a strasbourgi karácsonyi vásár több mint 450 éve tradíció, magyarázza Solange, aki a belváros közepén található Notre-Dame-katedrális melletti otthonának szobáit osztja meg ilyenkor a turistákkal. Férje, Jacques azonban kevésbé higgadt, amikor a terrorkészültségről kérdezem, az óvárost ugyanis decemberben a hatóságok teljesen elzárják az autóforgalom és a villamosközlekedés elől, nagyban megnehezítve ezzel az Ill-szigeten elterülő történelmi belvárosban élők életét. – Egy gyalog tízperces utat kocsival húsz perc alatt teszek meg a lezárások miatt, panaszkodik a nyugdíjas, beletörődve azonban hozzáteszi: annyi baj legyen, csak ne történjen még egyszer katasztrófa.

Rendőrök a strasbourgi dóm tövében
Fotó: Reuters

Az esti órákban azonban gyalog sem egyszerű bejutni a központba, az óvárosba vezető összes hídon ugyanis kizárólag ellenőrző pontokon keresztül, motozás után lehet megközelíteni az egész belvárosra kiterjedő vásárt. A procedúra pedig ismerős tavalyról, hiszen Chérif Chekatt merényletekor éppen ugyanúgy felállították a belépőket egyenként átvizsgáló ellenőrző pontokat, illetve a nagy sebességű teherautót is feltartóztatni képes betontömböket, ahogyan azt idén tették. Az emberek biztonságérzetét ugyan megteremti, de a máig megválaszolatlan kérdés, miszerint Chekatt fegyverrel a farzsebében hogyan jutott be a vásárra, egyúttal nyugtalanságot is teremt. Az óváros közepén lévő szállásom felé tartva este 6 körül, a poggyászomat magam mellett húzva érkeztem meg az ellenőrző ponthoz. Ottjártunkkor, november végén ugyan még nem kezdődött meg a csúcs­szezon, de legalább húszperces sorban állással kellett számolni a szigetre való belépéshez. A biztonságiak­hoz érve kézitáskámat szétnyitva tartottam az őrök felé, hogy alaposan szemügyre vehessék, amikor viszont a bőröndöm felé hajoltam, az egyébként afrikai származású, húszas éveik végén járó biztonságiak fejükkel intettek: azt nem szükséges kinyitnom. A bizalmat ugyan köszönöm, de nyugodtabban sétáltam volna a vásár esti fényeiben, ha nem ellenőrzés nélkül húzok be egy poggyászt az óváros közepébe.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.