Hősnek tartják az orvosokat

Kínai léptékben is szokatlan erőfeszítéseket tesz a kormány a koronavírus megfékezésére, miközben tegnap esti adatok szerint 26-an haltak meg a kórban, a fertőzöttek száma pedig csaknem kilencszáz. Most napok alatt felhúznak Vuhanban egy ezer férőhelyes kórházat, miközben több tíz millió ember utazását korlátozzák a holdújév idején. Tegnap késő este érkezett, megerősített hír szerint Franciaországban észlelték az első európai fertőzést. Amerikában is beszámoltak újabb esetről.

Lélegzet-visszafojtva figyeli a világ a kínai Vuhanból indult koronavírus elleni harcot, ezért nem is meglepő, hogy még a helyi média sem foglalkozott kiemelten egy napokban történt, megrázó gyilkossági üggyel. Vasárnap egy pekingi kórházban egy beteg három egészségügyi dolgozót szúrt meg egy konyhakéssel, egyikőjük belehalt a sérülésébe. A fiatal szemész szakorvos próbálta lefogni a dührohamot kapott beteget, ekkor kapta a végzetes sebet, pedig a hírek szerint nagyszerű karrier előtt állt. Kínában gyakoriak az egészségügyi dolgozókat ért támadások, legutóbb decemberben egy ügyeletes orvosnőt késelt meg egy beteg, az eset szintén egy pekingi kórteremben történt. A hatóságok szerint 2018 óta két másik egészségügyi dolgozót öltek meg, további tizenkettőt ért komolyabb támadást. Egy tavalyi felmérés szerint a kínai orvosok 85 százaléka ellen már irányult erőszak.

A jelenség mögött összetett problémahalmaz húzódik meg. Részben így gyűrűzik be az 1980-as években indult egykepolitika: születésszabályozás – amelyen 2016-ban lazítottak – következtében a társadalom elöregedésnek indult. Az egészségügyi rendszerbe kerülő idős emberek tömegét pedig nincs, aki megfelelően ellássa. Kínában továbbra is rosszul fizetik, ezért népszerűtlen az orvosi pálya. Ebbe az egészségügyi környezetbe robbant be a villámgyorsan terjedő koronavírus, hivatalos nevén a 2019-nCoV. Tegnap késő estig csaknem kilencszáz megbetegedést regisztráltak, huszonhatan vesztették életüket.

Napok alatt épül fel egy új, ezer férőhelyes kórház Vuhanban. Fokozzák az erőfeszítéseket
Fotó: MTI/EPA/Cseng Jüan

A kór ráadásul nemcsak Kínában és a kelet-ázsiai régióban, de már az Egyesült Államok több városában is megjelent, Európában pedig Skóciában és Írországban vizsgálnak tüdőgyulladásos tünetekkel kórházba került betegeket. A szakemberek szerint erősen fertőző kór miatt a múlt hét végén kongatták meg a vészharangokat Pekingben, azóta a kínai hatóságok elképesztő lendülettel vették fel a harcot a betegséggel. Eddig összesen tíz városban hirdettek utazási korlátozásokat, több tíz millió ember mozgását akadályozva. Ennek oka, hogy ma kezdődik a legfontosabb kínai ünnep, a holdújév, amit hagyományosan a családjukkal töltenek az emberek. Ilyenkor százmilliók kelnek útra, ami lökést adhat a betegség terjedésének.

A vírus gócpontjában, a közép-kínai Vuhanban a legszigorúbbak az intézkedések. A gyakorlatilag karantén alá vett, 11 milliós városban regisztrálták a legtöbb megbetegedést és halálesetet, a hatóságok ide összpontosítják az erőforrások javát. Mivel sorra érkeznek a helyi kórházakba a betegek, a napokban létrehozott sátortábor sem képes befogadni a kezelésre szorulókat. A pekingi kormány ezért egy új, ezer férőhelyes kórház azonnali felépítésére adott utasítást, a munkálatokon 45 munkagép dolgozik, a tervek szerint hétfőre el kell készülniük az új épülettel.

Kérdés ugyanakkor, hogy ha Kínában általános problémát jelent az orvoshiány, kik fogják ellátni a betegeket. A kínai néphadsereg mozgósította katonaorvosait, az első, negyvenfős különítmény Pekingből indult Vuhanba, hogy segítse az ottani egészségügyiek munkáját. Szerdán eskütétellel kezdték szolgálatukat, amelyen a hongkongi South China Morning Post tudósítása szerint megfogadták: munkájuk során akár az életüket is készek áldozni.

Lapunk beszélt több, Vuhanban és máshol élő kínaival, az egészségügyi dolgozókat övező nagy társadalmi tiszteletről mindenki beszámolt. Elmondták, a közösségi médiában sokan írnak olyan orvosokról, ápolókról, akik lemondták holdújévi családi programjukat, és visszatértek a fertőzött városokba. A sajtó erősíti a feszült helyzetben létfontosságú pátoszt. Először hétfőn jelent meg a kínai internetoldalakon fotó egy közismert 84 éves orvosról; a felvételen Csong Nan-fang egy Vuhanba tartó vonaton alszik. A Guangzhou Daily kantoni lap később azt írta, az idős orvos aznap kapta meg a felkérést, hogy vezesse a vírus kapcsán intézkedő nemzeti egészségügyi bizottságot. A cikk szerint Csong olyan nagy lelkesedéssel fogadta a megkeresést, hogy meg sem várta a következő repülőt, hanem azonnal vonatra szált. A férfi élő legendának számít Kínában. Tapasztalt járványügyi szakember, aki a 2002-es SARS-járvány idején szerzett hírnevet. Állítólag ő volt az, aki a járvány kezdetének mielőbbi nemzetközi kommunikációját sürgette, miközben a helyi hatóságok igyekeztek eltussolni a vírus terjedését. A doktor személye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kínaiak visszanyerjék bizalmukat az egészségügyi rendszerben.