Arra figyelmeztetett, hogy az említett törvények elfogadása a kisebbségi közösségek asszimilációjához vezet.
„Ha Ukrajna demokratizálódni akar, ha az európai közösséghez akar tartozni, akkor be kell tartania az ehhez szükséges játékszabályokat és elvárásokat. Nem folytatható tovább az a nacionalista politika, amely gátolja az ország európai integrációját” – húzta alá a képviselő.
Csernicskó István, nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy Ukrajna már korábban sem teljesítette maradéktalanul nemzetközi kötelezettségvállalásait többek között a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának végrehajtása területén.
Az új ukrajnai, kisebbségeket érintő törvények elfogadása azt mutatja, hogy Kijev a jövőben sem kívánja betartani nemzetközi kötelezettségvállalásait. Nem hajlandó alávetni magát azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket saját maga vállalt nemzetközi dokumentumok ratifikálásával – emelte ki.
A törvények alkalmazásával Ukrajna nem csak nemzetközi kötelességeinek nem tud majd eleget tenni, hanem meglévő jogokat von vissza – tette hozzá.
Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, a román parlamenti delegáció vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, Románia azt akarja elérni, hogy Ukrajna tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, különös jelentőséggel a kisebbségekre, és kezelje körültekintően azok jogait.
Kiemelte, noha megindult a kisebbségek jogait csorbító jogszabályokról kezdeményezett párbeszéd, abban Románia nem lát semmiféle haladást. Ha ez nem változik, szükség esetén Bukarest az Európai Tanácshoz fordul kérve, hogy használja fel befolyását az ukrajnai kisebbségek ügyében.
Az ukrán parlament január közepén fogadta el a nemzeti kisebbségeket is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt, amely három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Egy másik, a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!