Százhetvenöt évet kaphat Julian Assange

Tíz évvel a nagy vihart kavart WikiLeaks-botrány után a sokáig önkéntes házi őrizetben tartózkodó Julian Assange a bírái elé állt Londonban, ahol a taláros testület eldönti, kiadják-e Amerikának a számítógépes szakembert vagy sem. Ehhez az kellene, hogy bebizonyosodjon, nincs politikai éle a szinte kizárólag politikai ügynek.

Amerikai jogszabályok szerint akár 175 év börtönbüntetést is kaphat Julian Assange, akinek kiadatási eljárása tegnap kezdődött egy londoni bíróságon. Az elrettentő, de valószínűtlen büntetés úgy adódik össze, hogy a számítógépes szakembert, a WikiLeaks alapítóját egy amerikai bíróság 17-rendbeli kémkedéssel és egyrendbeli számítógépes betöréssel vádolja, amelyért halmazati büntetésként 175 éves elzárás jár. Az ausztrál férfi jogi csapata pedig épp ezért igyekszik elkerülni azt, hogy a britek kiadják őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai vádirat szerint Assange szövetkezett Chelsea (korábban: Bradley) Manning amerikai hírszerzési elemzővel, aki titkosított dokumentumokat juttatott el hozzá, amelyeket a honlapon közzétettek. A vád szerint ezt azzal a céllal tették, hogy gyengítsék az Egyesült Államokat és előnyhöz juttassanak külföldi hatalmakat.

Assange jogi csapata arra próbálja felépíteni a védekezését, hogy az ügynek egyértelműen politikai bosszú a forrása, Washington így akarja elhallgattatni a róla érzékeny politikai információkat kiszivárogtató újságírót. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti kiadatási szabályzat ugyanis kimondja, politikai ügyek esetén nem szabad átadni a vádlottat a másiknak. Ennek megfelelően a brit bíróság döntésétől függ, hogy ebben az esetben Assange politikai ügyek miatt kerülhetne-e Amerikába vagy sem. A védelem ugyancsak fel fogja vetni az eljárás során a szólásszabadság ügyét: meglátásuk szerint Assange nem tett mást, mint az újságírók általában, azaz megszerzett információkat közreadott a közvélemény informálása érdekében.

Assange tavaly április óta van egy londoni börtönben, azt megelőzően Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott önkéntes száműzetésben. Oda azért menekült, mert Svédország perbe fogta egy bonyolult büntetőügyben, amelynek során nemi erőszakkal vádolta meg őt egy nő. A svédek tavaly novemberben ejtették a vádat. A per első meghallgatásai egy hétig folynak majd, s május 18-án fognak ismét összeülni az érintettek. Mivel a vesztes fél szinte biztosan fellebbezni fog, az eljárás éveken át zajlik majd, és az is befolyásolhatja, ki nyeri az amerikai elnökválasztást.