Duda győzelme lenne a megoldás

A jelenlegi elnök, Andrzej Duda a favorit, de minden azon fog múlni, a Jog és Igaz­ságosság mennyire képes mobilizálni a saját választóit – mondta Rafał Chwedoruk, a Varsói Egyetem professzora, elemezve az előttünk álló lengyel elnökválasztás tétjeit és esélyeit. A politológus szerint nem zárható ki, hogy amennyiben a baloldal valamelyik jelöltje tud győzni, előrehozott választásra lesz szükség.

Az államfő és kísérete védőmaszkban végzi a feladatát. Toronymagas esélyes Fotó: Agencja Gazeta Forrás: Reuters

Az államfő és kísérete védőmaszkban végzi a feladatát. Toronymagas esélyes
Fotó: Reuters

– Az első fordulóban vagy eldőlnek a választások, vagy szükség lesz egy második fordulóra. Ha a most hivatalban lévő elnök nyer az első fordulóban, akkor a helyzet egyértelmű. De lehetséges, hogy Andrzej Duda bármelyik ellenjelöltje győzzön az összes PiS-ellenes erő mobilizálásával?

– A lengyel pártrendszer és a lengyel törésvonalak évek óta nagyon stabilak, valójában szinte semmi nem változik. A parlamentben két nagy, két közepes párt van, és általában megjelenik egy új, nagyon radikális tényező. Most a jelenlegi elnök, Andrzej Duda a favorit, de minden azon fog múlni, mennyire képes a Jog és Igazságosság mobilizálni a saját választóit. A hagyományos jobboldali választók mindig nagy számban vonultak az urnákhoz, ám az utolsó években a PiS számos távolabb álló választót is szerzett, akiknek vonzók voltak a társadalmi programok, a gazdaságpolitika. Ők viszont ha elégedettek, akkor távolmaradással reagálnak, könnyű demobilizálni őket. A lengyel paradoxon azon alapul, hogy a második forduló sokkal kevésbé lesz előre látható, mint az első, még ha az elsőben is indul számos, különféle jelölt.

– Mivel a második forduló kérdéses, az eredménye is kiszámíthatatlan. Ha Andrzej Duda győz, akkor körülbelül a jelenlegi kormányzás folytatását várhatjuk. Mi történhet azonban a legközelebbi hónapokban és években, ha Andrzej Dudát nem választják újra?

– A stabil társadalmi megosztottságok és a gazdaságnak a válság mértékéhez képest aránylag enyhe reakció­ja eddig egybeesett a komoly politikai válsággal. A legutóbbi parlamenti választások során, bár a PiS a lengyel parlamentarizmus 1989 utáni időszakának a legnagyobb győzelmét aratta, alig öt mandátumfölénnyel rendelkezik az ellenzék felett a szejm-ben. Ugyanakkor, hasonlóan a Fidesz-KDNP-hez, a Jog és Igazságosság is koalíciót kötött két kisebb jobboldali párttal. Az egyik ilyen párt, amely jelentősen liberálisabb a gazdaság megközelítésében, belső konfliktusba került, így reális a távlat, hogy a PiS elveszti a szejm-ben a többséget, vagy legalábbis instabillá válik ez a többség. A kormányzás csak abban az esetben működne, ha Andr­zej Duda maradna a köztársasági elnök, de még akkor sem lehetne kizárni, hogy szükség lenne új, előrehozott parlamenti választások kiírására. Ha pedig az ellenzékből kerülne ki az elnök, el lehet gondolkozni azon, hogy a különböző ellenzéki pártok a szélsőjobbal együtt megpróbálnának-e egy elméletileg szakértőkből álló technikai kormányt létrehozni, amelynek valójában egyetlen célja lenne, a Jog és Igazságosság eltávolítása a hatalomból. Így tehát az elnökválasztások nagyon erősen – erősebben, mint korábban – képesek hatni a szejm-beli többség működésére. Végezetül pedig a lengyel helyzetre, különböző történelmi okokból, nagy hatással lesznek az amerikai elnökválasztás eredményei. A republikánus adminisztrációval való együttműködés a jelenlegi lengyel vezetés nemzetközi pozíciójának egyik stabilizáló tényezője.

A cikk az elemzővel készült interjú szerkesztett, rövidített változata. Teljes terjedelemben a Wacław Felczak Intézet honlapján, a www.kurier.plus oldalon olvasható.