Ki vállalja a politikai felelősséget több mint háromszázezer ember haláláért? – ez lesz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma kezdődő éves közgyűlésének központi kérdése. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a 194 ország küldöttéből álló közgyűlés (WHA) a koronavírus-járvány miatt ezúttal csak videókapcsolaton keresztül fog egyeztetni, az előzetes hírek alapján azonban úgy tűnik, hetvenhárom éves fennállásának egyik legnagyobb vitájára készül. A napirendi pontok szerint a Covid-19-járványé lesz a főszerep: a WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus ma tartja meg beszámolóját, majd a közgyűlés tagjai minősítik az ENSZ szervezetének válságra adott reakcióját.
Márpedig a világszerte súlyos áldozatokat követelő koronavírus-járvány miatt hónapok óta záporoznak a kritikák a WHO-ra. A nyugati típusú demokráciák szinte egységes frontba rendeződve ostromolják a szervezetet: a legfrissebb hírek szerint már 62 ország jelezte, hogy támogatja Ausztrália és az Európai Unió közös javaslatát, miszerint független vizsgálatot kell indítani a járvány kitörésekor hozott döntések pontosabb megismerésére.
A vizsgálatot sürgető dokumentum pontos részletei egyelőre nem ismertek. Josep Borrell, az Európai Unió főképviselője korábban utalt arra, hogy az unió egy független és tudományos alapokon nyugvó vizsgálatot szorgalmaz a járvány eredetének megismerésére. Az EU szerint a WHO-nak a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatallal, valamint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel együttműködve kellene megvizsgálnia a koronavírus állati eredetét, illetve annak az emberi szervezetre történő átterjedésének pontos körülményeit.
Az ABC ausztrál közszolgálati hírcsatorna ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a Canberra és Brüsszel összefogásában készült kezdeményezés nem tér ki Kína felelősségére, valamint a betegség epicentrumaként ismert Vuhan városában történtekre. Pedig a koronavírus-járványt övező politikai manőverek pont az ázsiai nagyhatalom és a WHO különös kapcsolatát vették célba, mindenekelőtt Washington támadta elfogultsággal az ENSZ szervezetét. Donald Trump amerikai elnök retorikája szerint a betegség azért terjedhetett el ilyen nagy mértékben az egész világon, mert a járvány kitörésekor Kína megvezette a közvéleményt, lassan tájékoztatott, és eleinte tagadta például a betegség emberek közötti terjedésének képességét. Az ezeket feszegető kritikákat pedig, az Egyesült Államok szerint mindvégig politikai alapon kezelte a WHO, következetesen kiállva a pekingi narratíva mellett.