Mexikóban ragadnak a migránsok

Donald Trump az amerikai munkaerő védelmére hivatkozva már korábban leállította a legális bevándorlást.

Hondurasi és guatemalai állampolgárok várakoznak Texas határánál egy tavalyi felvételen Fotó: Adrees Latif Forrás: Reuters

Szállodai szobákat bérel a Nemzetközi Migrációs Szervezet a jobbára Közép-Amerikából érkező – guatemalai, salvadori és hondurasi – migránsoknak a mexikói Ciudad Juárez határvárosban, hogy ott töltsék el a koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén tizennégy napját. A helyzet többszörösen paradox: mexikói intézkedésről van szó, miközben a migránsok tovább, az Egyesült Államokba igyekeznek, egyetlen napot sem tartózkodnának az amerikai-mexikói határ déli oldalán, nemhogy tizennégyet – viszont jelen állás szerint több száz nappal kell ­számolniuk, ha egyáltalán átkelhetnek majd.

A Fehér Ház és a washingtoni Belbiztonsági Minisztérium járványhelyzetre hivatkozó rendeletei meghosszabbítják a gyakorlatot, amelynek értelmében az amerikaiak nem fogadnak menekültkérelmeket a határon, még kíséret nélküli kiskorúakét sem. A hivatalosan migránsvédelmi jegyzőkönyveknek nevezett protokoll nyomán már mintegy 60 ezer potenciális bevándorló rekedt az észak-mexikói határvárosokban, és – a Covid-19-járvány miatt újra és újra elrendelt halasztásokat követően – jelen állás szerint legkorábban június ­19-étől kaphatnak időpontot a bevándorlási bírótól, hogy megindokolják a menedékkérelmüket.

Addig a rossz közbiztonságukról ismert mexikói határtelepüléseken várakoznak, ahol emberi jogi szervezetek már több mint ezer olyan életellenes vagy a testi épséget más módon veszélyeztető bűncselekményt dokumentáltak, amelyeket menedékkérők sérelmére követtek el.

A latin-amerikai új bevándorlók jellemzően az amerikai munkaerőpiac alsó szegmenseiben helyezkednek el. Ám a koronavírus országosan 15 százalékra emelte a munkanélküliségi rátát, az elmúlt hetekben 40 millióan folyamodtak újonnan munkanélküliségi-segélyért. Egyes szövetségi államokban a 20 százalékot is meghaladja az arány, míg az idegenforgalom visszaesésétől különösen sújtott Nevadában eléri a ­30-at.

Hondurasi és guatemalai állampolgárok várakoznak Texas határánál egy tavalyi felvételen
Fotó: Reuters

Donald Trump elnök az amerikai munkaerő védelmére hivatkozva már hetekkel ezelőtt leállította a legális bevándorlást, tetézve az akkor már hatályos beutazási korlátozásokat. Másnap ugyan kiderült, nem teljes stopról, hanem szigorításokról van szó. A Politico hírportál hétfői cikke szerint a következő korlátozások az évi mintegy egymillió vendégmunkás elhelyezkedési lehetősé­geit érintik hátrányosan – bizonyos kivételekkel, így a szezonális agrárfoglalkoztatottakat továbbra is fogadhatják majd a farmok.

Az amerikai járványhelyzet mindeközben komoly aggodalmat vált ki a mexikói határvárosokban. Az Egyesült Államokban 1,69 millióan fertőződtek meg a koronavírussal, míg a harmadannyira népes déli szomszédnál 69 ezren; ez akkor is óriási különbség, ha Mexikóban kevés vírustesztet végeztek el. Kaliforniában népességarányosan kétszer annyi a fertőzött, mint a vele szomszédos Alsó-Kalifornia mexikói szövetségi államban, San Diegóban pedig háromszor annyian vannak, mint a vele átellenben fekvő mexikói Tijuanában.

Jogi kiskapu a merénylőnek

Egy kevéssé ismert jogi kiskapu segítette amerikai állampolgársághoz azt a merénylőt, aki múlt csütörtökön hajtott végre terrorcselekményt egy texasi katonai támaszpontnál, közölte a Breitbart amerikai hírportállal egy hírszerzési szakértő. A húszéves Adam Alsahli kívülről, lőfegyverrel támadt a bázisra, megsebesítve egy női haditengerészt, mielőtt az őrség végzett volna vele. A szíriai születésű fiatalember akkor települt anyjával az Egyesült Államokba 2014-ben, amikor szülőhazájában már polgárháború dúlt. Anyja külföldiként él törvényesen az Egyesült Államokban.

Szintén szíriai születésű apja viszont 1984 óta honosított amerikai, és ennek alapján igényelték Adam Alsahli amerikai útlevelét egy diplomáciai képviseleten még 2002-ben, később többször is meghosszabbítva annak érvényességét. Mint arról lapunk is beszámolt, a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI terrorcselekménynek minősítette a merényletet, Alsahli pedig a közösségi médiában visszakereshető profiljainak tanúsága szerint az iszlamista harcosokat dicsőítette.