Másfajta reformot akarnak

Szembeszegült a George Floyd halála nyomán Amerikában kialakult rendőrellenes hangulattal Donald Trump.

New York-i tüntető és rendfenntartó Fotó: MTI/AP/Eduardo Munoz Alvarez

Szembeszegült a George Floyd halála nyomán Amerikában kialakult rendőrellenes hangulattal Donald Trump, aki jelezte: nem gyengíteni, hanem erősíteni kell a rendfenntartókat. – Nem vonunk el forrásokat a rendőrségtől. Épphogy más utat járunk. Biztosítjuk, hogy a rendőreink tökéletesen képzettek legyenek, és a legjobb legyen a felszerelésük – mondta az elnök, bejelentve: rendeletet készítenek elő erről a Fehér Házban. Hozzátette, ez országszerte arra ösztönzi majd a rendőrkapitányságokat, hogy az erő alkalmazásakor a legkorszerűbb normáknak feleljenek meg, illetve a rendőrök a szociális munkásokkal is együttműködjenek.

New York-i tüntető és rendfenntartó
Fotó: MTI/AP/Eduardo Munoz Alvarez

Az Egyesült Államokban harmadik hete tart a tüntetéshullám azt ­követően, hogy egy fehér rendőr intézkedése után Minneapolisban meghalt George Floyd, egy fekete férfi; Derek Chauvin csaknem kilenc percig térdelt a nyakán. A Black ­Lives Matter (A fekete életek számítanak) jelszavára épülő tüntetéseken jórészt a rendőri erőszakkal szemben tiltakoznak, de rendfenntartókat is érnek inzultusok: a minap főbe lőttek egy kaliforniai seriffhelyettest. Kevesebb mint öt hónappal az elnökválasztás előtt Trump számára is sürgető lett, hogy lépjen a demokraták rendfenntartást érintő kongresszusi reformjavaslataira. Ahogyan arra is, hogy a liberális vezetésű nagyvárosokban, New Yorkban vagy Los Angelesben jelentősen megkurtítanák a rendőrség költségvetését, Minneapolisban pedig fel is oszlatnák, majd újraszerveznék a testületet. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 82 százaléka betiltaná rendőri kényszerintézkedésként a küzdősportokból is ismert fojtófogást, és 83 százalékuk felszámolná a faji profilírozást: azt, hogy a gyanúsítás alapja a bőrszín lehessen, miután a bűncselekmények jelentős hányadát színes bőrűek követik el. Minden tízből kilenc megkérdezett előírná a szövetségi rendőröknek, hogy viseljenek testkamerát, ahogyan azt is, hogy független vizsgálatot folytassanak le, ha egy kapitánysággal szemben vádak merülnek fel. Számos republikánus szavazó is támogatja e változásokat, miközben Joe Biden, Trump várható demokrata választási ellenfele igyekszik meglovagolni a reformpárti hangulatot. De az ABC News hírcsatorna pénteki elemzése rámutat, míg Biden régebben, még szenátorként azt tartotta, minél több rendőrt kell az utcára küldeni, ma már a „közösségi rendfenntartásban” hisz. Ez arra épül, hogy az eredményes bűnüldözés kulcsa a társadalmi környezettel való jó kapcsolat, így a rendőrség összetételének tükröznie kell az adott közösség etnikai arányait.

A támaszpontok elnevezésén csatáznak

Ellentét alakult ki a republikánus többségű szenátus és az elnök között, miután a felsőház illetékes bizottsága – a védelmi költségvetési törvény részeként – három évet adott a Pentagonnak, hogy átnevezze a katonai támaszpontokat, amelyek az amerikai polgárháború déli konföderációs tábornokainak emlékét őrzik. A közhangulat a parancsnokok ellen fordult George Floyd halála nyomán: sokan a rabszolgatartással azonosítják a konföderációt. Donald Trump azt nyilatkozta, meg sem fontolja az átnevezéseket, noha a Pentagon előzőleg közölte, nyitott erre. A Fehér Ház azt is jelezte, az elnök megvétózza a törvényt, ha beleveszik az átnevezéseket. Novemberben nemcsak Trump, de a szenátorok egyharmada is választás elé néz. Tíz támaszpontról van szó, mindegyikük déli szövetségi államban található. A virginiai Fort Lee-t Robert E. Lee tábornokról, a legismertebb déli parancsnokról nevezték el, míg a legjelentősebb a Budapestnél másfélszer nagyobb, texasi Fort Hood az egyetlen bázis az USA-ban, amely két páncéloshadosztálynak is otthont ad.