Megindult a vasúti teherforgalom a Krími hídon

A személyforgalom és a vasúti forgalom után már a teherforgalom is megindulhatott a Krím-félsziget felé.

Orosz harci gépek szállnak el a Krími híd felett. A Kercsi-szoros még magán viseli a feszültség nyomait Fotó: Pavel Rebrov Forrás: Reuters

Megindult a vasúti teherforgalom kedden az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigettel összekötő Krími-hídon. A forgalmat Jevgenyij Ditrih orosz közlekedési miniszter és Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője nyitotta meg. Két szerelvény egyszerre indult el a híd két végéről; az egyik benzint, műtrágyát, búzát és cementet szállított a félszigetre, a másik rakománya szódahamu és mészkő volt. Ditrih korábban kijelentette, hogy a vasúti teherszállítás fellendíti majd a térség gazdaságát, mert 30-50 százalékkal csökkentheti a szállítás költségeit. A hídon 2020-ban a tervek szerint 3 millió tonna teher fog áthaladni.

A vasúti utasszállítás tavaly decemberben kezdődött meg a 19 kilométer hosszú Krími-hídon, amely közúti felének a személyforgalomnak megépített részét 2018. május 15-én avatták fel. A presztízsberuházásként kezelt, Krímet az orosz gazdaságba integráló híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat majd át. A híd éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna lesz.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek a lépésnek a legitimitását.