Nem kecsegtet tagsággal az új státus

Katonai együttműködési, nem pedig politikai kérdésnek tartja a magyar diplomácia, hogy Ukrajna a napokban új státust kapott a NATO-tól, és ezért nem vétózta meg azt, értesült a Magyar Nemzet. Az amerikai NATO-nagykövet világossá tette, hogy Kijev új státusa sem esetleges NATO-tagsága elutasítását, sem annak előszobáját nem jelenti. Kay Bailey Hutchison ugyanakkor nem válaszolt lapunk a magyar politikai vétó fenntartását firtató kérdésére.

Ukrán katonák az atlanti szövetség hadgyakorlatán. A katonai együttműködésnek nem szabunk gátat Fotó: Gleb Garanich Forrás: Reuters

A kibővített lehetőségek partnerségének nevezik a NATO-ban azt az együttműködési formát, amelybe a napokban az atlanti szervezet Ukrajnát is bevette. Az EOP-ban (Enhanced Opportunities Partnership) kapott tagságot üdvözölték Kijevben.

– Ez az együttműködés különleges formája, amelyet a NATO a legközelebbi szövetségeseinek ajánl fel

– közölte az ukrán kormány, Volodimir Zelenszkij elnök pedig köszönetet mondott a NATO-tagországoknak a bizalomért.

Az atlanti szövetség 2014 óta öt országot – Ausztráliát, Finnországot, Jordániát, Grúziát és Svédországot – vont be az EOP-ba Ukrajna előtt. Grúziát kivéve egyikükkel kapcsolatban sem merült fel érdemben, hogy bármikor is NATO-tagok lehetnének. A szervezet védelmi minisztereinek szerdai üléséhez kapcsolódó meghívásos telekonferencián – amelybe a Magyar Nemzet is bekapcsolódott – Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet Ukrajnával kapcsolatban is világossá tette, ez az együttműködési forma nem fokmérője a tagsági ambícióknak.

– Egyáltalán nem jelenti a tagsági akcióterv (a ­NATO-csatlakozás előszobája – a szerk.) kezdetét, ahogy mást sem,

ami pedig azt üzenné, hogy Ukrajna soha nem lesz NATO-szövetséges.

Remélem, az lesz, és az Egyesült Államok is reméli – mondta egy ukrán újságíró kérdésére Kay Bailey Hutchison, aki szerint az EOP elmélyültebb katonai együttműködésre, képzési programokra és közös hadgyakorlatokra ad lehetőséget. Moszkva továbbra is „rosszindulatú befolyással bír” Kelet-Ukrajnában, illetve megszállva tartja a Krím félszigetet, tette hozzá.

Mindezzel párhuzamosan az amerikai védelmi tárca feloldotta az Ukrajnának szánt 250 millió dolláros katonai segély befagyasztását. Az összeget Donald Trump még tavaly zároltatta a Zelenszkijjel folytatott júliusi telefonbeszélgetése kapcsán, amelynek kiszivárogtatása az amerikai elnök közjogi felelősségre vonásához, majd felmentéséhez vezetett a washingtoni kongresszusban.

Ukrán katonák az atlanti szövetség hadgyakorlatán. A katonai együttműködésnek nem szabunk gátat
Fotó: Reuters

A magyar diplomácia a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait

és ezzel Kijev politikai ambí­cióit a szervezeten belül. A jogszabályt hazánk és a kárpátaljai magyar szervezetek is az ukrajnai magyarság nyelvi kisebbségi jogai csorbításának tartja. Kay Bailey Hutchison a telekonferencián nem válaszolt lapunk a magyar politikai vétóval kapcsolatos amerikai álláspontot firtató kérdésére.

Úgy tudjuk, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban felmerült, hogy hazánk vétózza meg Ukrajna bevonását a kibővített lehetőségek partnerségébe, de ezt elvetették. – Katonai együttműködési, nem pedig politikai kérdésnek tekintjük az EOP-t. Mindamellett

hazánk tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és a szövetségeseket, hogy a miniszteri szintű NATO–Ukrajna ülésekre vonatkozóan fenntartjuk a vétót

– mondta lapunknak egy, a kérdést ismerő magas beosztású magyar diplomata, aki ugyanakkor neve elhallgatását kérte.

Mindez összefüggésben van Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor kormányfő találkozójának előkészítésével; a találkozóra, amelyre több mint egy év alatt nem találtak alkalmat, júliusban, Ukrajnában kerülhet sor a remények szerint. A vitás kérdéseket addig júniusban három vegyes bizottság igyekszik tisztázni.

Napirenden

Ukrán sajtóértesülések szerint a minszki egyezmények betartása is szóba kerül majd az Európai Unió vezetőinek péntekre tervezett videókonferenciáján. A szakadárok kezén lévő ukrajnai donyecki és luhanszki területek helyzete legutóbb múlt héten került fókuszba, amikor az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba az Európai Néppárt külügyminisztereinek az ülésén szólalt fel. Kuleba akkor az Oroszország elleni szankciók szigorítására kérte az Európai Uniót, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem teljesíti a legutóbbi, decemberi normandiai csúcson megbeszélteket, és korlátozzák az EBESZ és más nemzetközi szervezetek hozzáférését a kelet-ukrajnai területekhez. A járvány miatt egyébként mindegyik ország lezárta a határait, a területek lakossága pedig hónapokig egy helyben rekedt. Miközben a fegyverek tovább dörögnek, az oroszbarát szakadárok kezén lévő, területeken eddig legalább 1300-an fertőzödtek meg koronavírussal. (B. A.)