Új fejezet indul az EU–Kína-kapcsolatokban

Súlyos vádakkal támadta Kínát hétfői sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az unió tavaly hivatalba lépett vezetői a politikai konfliktusokat előtérbe helyező, szokatlanul kemény hangú sajtótájékoztatót tartottak az éves EU–Kína-csúcstalálkozót követően. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke fenyegetően nyilatkozott Hongkong helyzetével kapcsolatban, megemlítve, hogy Brüsszel az Egyesült Államok véleményét osztja, s ha Peking az autonómiát élvező város státusának csorbítására törekszik, következményekkel kell számolnia.

A témáról Von der Leyen is hasonlóan nyilatkozott, de az EB-elnök legérdekesebb kiszólása a sajtótájékoztató legvégén, egy újságírói kérdésre válaszolva hangzott el. Megismételve Brüsszel korábbi, feszültséget keltő megállapítását, miszerint Kína az Európai Unió rendszerszintű riválisa, elmondta: a bizottságnak információi vannak arra vonatkozóan, hogy többek között kórházak ellen is indított kibertámadásokat Peking.

A sajtó azóta próbálja kideríteni ezen akciók pontos körülményeit, egyelőre sikertelenül. Kibertámadásokról a koronavírus-járvánnyal összefüggésben már adott hírt az EU és a NATO, a júniusi jelzéskor azonban nem nevesítették a feltételezett elkövetőt. Tavaly Európában a finn és a lett kormány vádolta Kínát, de mindkét esetben Oroszország mellett említették meg, mint az online térben megjelenő veszélyforrást.

Peking persze minden gyanúsítást következetesen tagad, valószínűleg ez lesz a reakció a Brüsszelben elhangzott vádakra is. Az uniós vezetőkkel egyeztető Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő és miniszterelnöke, Li Ko-csiang (Li Keqiang) egyébként mintha másik videókonferencián vettek volna részt, a kínai álláspont a kétoldalú kapcsolatok fejlődését méltatta. – Nincs alapvető érdekellentét közöttünk. Együttműködésünk messze felülkerekedik konfliktusainkon, a megállapodások meghaladják a nézeteltéréseket – értékelte a találkozót Hszi Csin-ping.

Ursula von der Leyen nyilatkozata meglephette Pekinget, a kínai sajtóban megjelent előzetes elemzések legalábbis gördülékenyebb együttműködést jósoltak. Ezt mindenekelőtt arra alapozták, hogy mélyül a konfliktus az Egyesült Államok és az Európai Unió között. A szövetségesek közötti kereskedelmi konfliktust tetézte Donald Trump amerikai elnök júniusi döntése, miszerint kivonja Németországból a második világháború óta ott állomásozó amerikai csapatok egy részét. Éppen ezért keltett bizonytalanságot Brüsszel hétfői fellépése elemzői körökben is. Noah Barkin, a German Marshall Fund kutatóközpont munkatársa szerint Von der Leyen igyekszik nyomást gyakorolni Kínára, kérdéses ugyanakkor, hogy a retorika mögött van-e tartalom. – Mi van akkor, ha Peking nem működik együtt? Mi a B terv? – teszi fel a kérdést a hongkongi székhelyű South China Morning Postnak nyilatkozó szakértő.