Megsürgetett választások

Szoros küzdelem várható a jobboldal és a szocialista baloldal között Észak-Macedóniában, ahol ma ér véget a három napig tartó előre hozott választás. A balkáni ország belpolitikájára erősen rányomja bélyegét a külföldi nyomásgyakorlás és beavatkozás.

Sajátosan mozgó urna a szavazásra készülve Fotó: Georgi Licovszki Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Alig két héttel azután, hogy Sztevo Pendarovszki államfő meghosszabbította a járvány terjedése miatt elrendelt rendkívüli állapotot, június közepén váratlanul a korlátozások feloldását jelentette be, és ezzel megnyitotta az utat az április óta halogatott előre hozott választások megtartása előtt. A voksolás gyakorlatilag már hétfőtől folyik. Először a betegek, karanténban lévők, illetve azok szavazhatnak, akik valamely más okból akadályozva vannak a kijelölt szavazóhelyiségekbe való eljutásban. A tényleges voksolást a 2,1 milliós lakosságból szavazati joggal rendelkező 1,8 millió polgár számára ma tartják.

A legnagyobb küzdelem a jobbközép nemzeti VMRO DPMNE jelöltje, Hrisztijan Mickoszki és baloldali ellenfele, Zoran Zaev (képünkön) szociáldemokrata vezér (SDSM) között várható. A két nagy párt rivalizálása gyakorlatilag az egykori jugoszláv tagköztársaság függetlenné válása óta folyik. Az sem újdonság, hogy az egyre növekvő létszámú albánság (a lakosság mintegy egynegyede) részt kér magának a kormányzásból, hiszen legnagyobb pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért jelenleg is tagja a baloldali kormánykoalíciónak. A mostani választásokra készülve azonban Ali Ahmeti pártelnök kijelentette, elérkezettnek látja az időt arra, hogy Észak-Macedóniának albán miniszterelnöke legyen. Mindkét oldalnak szól az albán üzenet, hogy amennyiben a választáson győztes párt feltételekhez köti az albánok csatlakozását a kormánykoalícióhoz, ők inkább kimaradnak belőle. A közvélemény-kutatások többsége szoros küzdelmet jósol a VMRO és az SDSM között.

Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

A választások megtartását a VMRO – a koronavírus-fertőzöttek számának komoly emelkedése miatt – célszerűbbnek látta volna szeptemberre halasztani. Az SDSM azonban mielőbbi megtartásuk mellett kardoskodott, beavatottak véleménye szerint abból az okból is, hogy a kisebb arányú részvétel neki kedvez. Nem elhanyagolható azonban az a nemzetközi nyomás sem, ami a macedón vezetésre nehezedik, hogy amilyen hamar csak lehet, legyen túl ezen a megméretésen. Ebben élen jár az EU-elnökséget betöltő Németország, amely célul tűzte ki, hogy lendületet adjon Észak-Macedónia csatlakozási folyamatának. De támogatta ezt az ötletet az osztrák szocialisták egyik európai parlamenti képviselője, sőt az Egyesült Államok szkopjei nagykövete is. Érvelése szerint az országnak szüksége van egy törvényesen megválasztott, cselekvőképes kormányra, hogy jó választ adhasson az előtte álló kihívásokra, mint amilyen a járvány féken tartása vagy az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése.

Nem ez az első példája a leplezetlen külső nyomásgyakorlásnak. A macedón nemzet, nyelv és állam létrehozásának ötlete is kívülről jött, az I. világháborút megelőző időkre nyúlik vissza, amikor bizonyos hatalmak a nagy, több nemzetiséget magukban foglaló államok helyett a sok kicsiben láttak jobb lehetőséget saját érdekeik hatékony érvényesítésére. Nem a macedónok voltak az egyetlenek, akiknek csalódniuk kellett az ígéretekben, hiszen önálló államra csak Jugoszlávia szétesése után, 1991-ben tettek szert. Önállóságról azonban – úgy bel-, mint külpolitikai értelemben – most is csak a valóságot megszépítve lehet beszélni.

Sajátosan mozgó urna a szavazásra készülve
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Talán sehol Európában nem ilyen direkt a külső befolyás, mint Észak-Macedóniában. Külföldi titkosszolgálati eszközökkel, áldozatokkal is járó zavargások szításával buktatták meg a VMRO Nikola Gruevszki által vezetett kormányát, majd különbíróság felállításával korrupciós pert indítottak a volt kormányfő ellen (aki azóta menekültstátust kapott Magyarországon).

Hatalomra juttatták a baloldalt, amely Zoran Zaev SDSM-elnök vezetésével belement az ország nevének Görögország szája íze szerinti megváltoztatásába – Macedóniáról Észak-Macedóniára –, s elfogadta az albán pártok Tiranában összehozott követeléslistáját. A nyugati sajtó eközben mélyen hallgat Zaev korrupciós ügyeiről, s újbóli megválasztását támogatja, miközben az ország uniós tagságához a legfőbb kívánalomnak a jogállamiság erősítését tartja.