Bocsánatkérést várnak Amerikától a hirosimai atomtámadás túlélői

75 évvel a tragédia után a túlélők utolsó generációja a nukleáris fegyverek eltörlésére szólít fel.

A Genbaku-dóm változatlan állapotban emlékeztet a katasztrófára Fotó: Tóth Loretta Forrás: Magyar Nemzet

Harangzúgással és egyperces néma csenddel emlékeztek helyi idő szerint ma délelőtt Japánban arra, hogy 75 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án az amerikai légierő először vetett be atombombát Hirosimában, a második világháborúban. A megemlékezésen részt vett Abe Sindzó japán miniszterelnök is, a kormányfő beszéde helyett azonban Macui Kazumi hirosimai polgármester felszólalására irányult a nemzetközi médiafigyelem. A város vezetője a The Japan Times szerint hangsúlyozta:

75 évvel ezelőtt egy atombomba a földdel tette egyenlővé a városunkat. Akkoriban azt beszélték, hogy 75 évig semmi nem fog ezen a földön teremni. Ennek ellenére városunk lábra állt, és világszerte a béke szimbólumaként tekintenek rá.

Macui Kazumi beszédében felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fogjon össze az emberiséget fenyegető veszélyek, így a koronavírus és az atomfegyverek ellen. Emellett arra kérte Abe Sindzó kormányát, hogy csatlakozzon végre az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményhez.

Hirosima talpra állt

– 1945. augusztus 6-án egyetlen atombomba a földdel tette egyenlővé városunkat – mondta Macui Kazumi hirosimai polgármester. – Akkoriban az a szóbeszéd járta, hogy 75 évig semmi sem fog itt nőni. Ennek ellenére Hirosima lábra állt, és a béke szimbólumává vált – hangsúlyozta. A szóban forgó megállapodást 2017 júliusában fogadta el a világszervezet 122 tagország támogatásával. Az egyezményt egyetlen atomhatalom sem írta alá, és a mai napig nem lépett érvénybe, a japán kormányfő azonban beszédében nem tért ki az ezzel kapcsolatos tokiói álláspontra.

A hirosimai polgármester szavai ugyanakkor a japán társadalomban sokkal többet jelentenek egy egyszerű évfordulós beszédnél. Az emberek ugyanis tudják: Macui Kazumi az atomtámadás túlélőinek üzenetét tolmácsolja. Japánban egyébként külön szóval jelölik az atomtámadást megélt embereket: hibakusaként, azaz „robbanás által érintett emberként” emlegetik a túlélőket, akikre nehéz sors várt a katasztrófa után. Sokáig ugyanis mindenki azt hitte, a sugárfertőzöttek maguk is fertőznek, így megbélyegzettnek tekintették még a leszármazottaikat is.

Bocsánatkérést várnak

A The Japan Times azt írja,

a 75. évforduló alkalmával a hibakusák utolsó generációja minden korábbinál nagyobb erővel dolgozik azon, hogy megértessék végre a világgal üzenetüket, amelyet 75 éve igyekeznek közvetíteni. Mégpedig azt, hogy a világ mondjon nemet a nukleáris fegyverekre.

– Mi azt mondjuk, hogy ami történt, annak nem szabad megismétlődnie –

fogalmazott a japán hírportálnak a 88 éves Terumi Tanaka, a Nagasaki atomtámadás egyik túlélője. Hozzáfűzte, mi, hibakusák azért osztjuk meg személyes történeteinket a világgal, hogy végre megértsék, miért kell nemet mondani a nukleáris fegyverekre.

A hirosimai támadás egyik legfiatalabb túlélője, a 74 éves Jiro Hamasumi a lapnak azt nyilatkozta: Még csak az anyám hasában voltam az atomtámadáskor, de nem telt el nap az életemben, hogy annak a napnak a szörnyű nyomait ne érezném a bőrömön. Hozzáfűzte:

azt akarja, hogy az Egyesült Államok kérjen bocsánatot tőlük azért, amit tett, de a bocsánatkérés egyetlen módja kizárólag a nukleáris fegyverek eltörlése lehet.