Görög–török konfliktus bontakozik ki a Földközi-tengeren

Katonai lépésekkel fenyegette meg Görögországot Recep Tayyip Erdoğan török államfő a földközi-tengeri konfliktus miatt.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 08. 14. 7:58
Oruc Reis
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Határozott katonai lépésekkel fenyegette meg Görögországot Recep Tayyip Erdoğan török államfő a Földközi-tengeren történt ellentétek miatt.

– Azt mondtuk Görögországnak, hogy ha megtámadjátok az Oruç Reis hajónkat, magas árat fizettek érte, és ma meg is kaptátok az első válaszunkat

– idézte Erdogan csütörtök esti AKP párt előtt elmondott ankarai beszédét a Reuters hírügynökség. A török elnök ugyanakkor nem ment bele részletekbe az üggyel kapcsolatban.

Az Oruc Reis török hadihajók kíséretében

Erdogan a kijelentésével az egyelőre hivatalosan meg nem erősített hírre reagált, hogy egy görög hajó megtámadta az Oruç Reis egyik kísérőhajóját. Az Oruc Reis egy gázlelőhelyek felderítésére használt török hajó, amelyet Ankara hétfőn ismét útnak indított a görög Kastellorizo-sziget partjaihoz, több hadihajó kíséretében. Válaszul Athén saját hadihajókat küldött a térségbe, írja a Deutsche Welle német hírportál.

Görögország tagadta, hogy bármilyen incidens történt volna a térségben. Szerdán este a török lépésekre reagálva a görög miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis azt mondta, hogy Athén senkit nem fenyeget, azonban nem is zsarolható.

Erdogan szerint a görög harcias retorika hátterében Franciaország áll, „amelynek nincs is keletmediterrán partszakasza”. Emmanuel Macron francia elnök korábban jelezte, hogy Párizs átmenetileg megerősíti a jelenlétét a térségben, hogy figyelje a helyzet alakulását.

Görögország és Törökország kapcsolata újabb törésponthoz érkezett, miután szénhidrogén-tartalékokat – olajat és gázt – találtak a régióban. Athén szerint a törökök jogtalanul végeznek felderítő fúrásokat a Földközi-tengeren, miközben Ankara úgy véli, hogy a térség a saját kiterjesztett gazdasági zónájának a része. Kasztelórizo szigete mintegy négyszáz évig az Oszmán Birodalomhoz tartozott, majd néhány évtizedig Olaszországhoz került a XX. század első felében. A szigetet végül a második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés ítélte Görögországnak. Törökország egyébként hasonló vitákat folytat a tengerfenéken található erőforrások hovatartozásáért Ciprussal és Izraellel is. Júliusban Angela Merkel német kancellár közbelépésének köszönhetően Törökország felfüggesztette a munkálatokat, ám miután Görögország egyezséget kötött Egyiptommal az olaj és gáz kitermeléséről a régióban, hétfőtől folytatták a felderítést.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.