Az EU nem ismeri el a belorusz választás végeredményét

Merkel szerint nem volt szabad a belorusz voksolás, Varsó óva int az orosz beavatkozástól.

Az EU-tagállamok nem ismerik el az augusztus 9-i belorusz választások eredményét – jelentette szerdán Angela Merkel kancellárra hivatkozva a német sajtó. Az unió a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki „rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott „brutális erőszakot”, mondta Berlinben Merkel a videókapcsolat révén tartott, rendkívüli EU-csúcshoz kapcsolódóan. Mint kijelentette, az EU követeli a minszki kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül, és meg kell kezdenie a párbeszédet, írta a távirati iroda.

Nem diktálnak Minszknek

A kancellár külön köszönetet mondott Litvániának és Lengyelországnak Szvjatlana Cihanouszkaja belorusz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért. A többi között hangsúlyozta, Belarusznak önállóan kell határoznia az útjáról. – Nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Belarusznak, mi ott a teendő, hanem a belorusz ellenzék nyilvánítsa ki, mit kíván tenni – mondta Merkel. A kancellár azt is elmondta, feladta, hogy közvetítsen a válságban, miután Lukasenka nem fogadja a hívását.

Angela Merkel sees no role for herself as a mediator in Belarus after the election two weeks ago, since President Alexander Lukashenko had refused all requests for a phone call, the German Chancellor said https://t.co/cY9MsNIDpe

— Reuters (@Reuters) August 19, 2020

A tüntetések augusztus 9-e óta tartanak a kelet-európai országban, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az elnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött, de az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a voksolást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A rendőrség brutálisan lépett fel, a választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, valamint gumilövedékeket vetettek be.

Újabb halott

Eddig legalább három tüntető halt meg. Szerdán ugyanis eggyel nőtt a tiltakozások halálos áldozatainak száma – közölte a helyi sajtó. A negyvenes éveiben járó Henadzij Sutov a délnyugati Breszt városában kapott lőtt sebet egy tüntetés során. A minszki egészségügyi minisztérium megerősítette, Sutovot kritikus állapotban szállították kórházba a múlt héten, de életét már nem tudták megmenteni. A tut.by független hírportál úgy tudja, a férfi fejlövést kapott.

Ellenzéki tüntetõ nemzeti színû zászlóval Minszkben.
Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Varsó nem akar orosz beavatkozást

Nem szabad megengedni, hogy Belaruszban bármilyen külső beavatkozásra kerüljön sor – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az uniós csúcsértekezlet után. Mint világossá tette, mindez „természetesen Oroszországnak szól”, mivel Lukasenka Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztet folyamatosan. Belarusz és Oroszország szoros szövetségesek. Utalva Minszk gazdasági függőségére Moszkvától, a lengyel kormányfő hangsúlyozta: a demokratikus párbeszéd támogatása mellett pozitív gazdasági programot kell kidolgozni Minszk számára. A Kreml szóvivője maga is úgy vélte, nincs helye a belorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak.

„A jelenlegi helyzetben az a fő, hogy ne történjen külső befolyásolás, beavatkozás mindabba, ami Belaruszban történik. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy kísérletek történnek a közvetlen beavatkozásra. Az efféle beavatkozást megengedhetetlennek tartjuk” – mondta Dmitrij Peszkov szerdán, Moszkvában.

Az EU-álláspontból később konkrét szankciók is következhetnek Lukasenka rendszerével szemben, a szankciós listát azonban még elő kell készítenie az EU külügyi szolgálatának. Első körben a választást követő megtorlásokért felelős tisztségviselők kerülhetnek fel a listára diplomáciai források szerint.

Orbán Viktor kormányfő a csúcson kiállt a lengyel álláspont mellett, valamint uniós geostratégiai tervet szorgalmazott.