Kemény üzenetekkel rajtolt az elnökválasztási kampány

Egymás lejáratására koncentrált Donald Trump republikánus és Joe Biden demokrata elnökjelölt hétfőn, a novemberi választásokra készülő, elnökjelölt-állító konvenciókon. A republikánusok kampányeseményén Trump a radikális baloldal visszatérésével riogatott, a demokraták pedig George Floyd és koronavírusos áldozatok rokonait vonultatták fel.

Berlin, 2019. június 4. Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns beszél a New Hampshire állambeli Berlinben tartott kampányrendezvényén 2019. június 4-én. Biden ismertette klímavédelmi tervét, amelynek egyik elemeként eltörölné Donald Trump amerikai elnök vállalati adókedvezményeit, hogy az Egyesült Államok ebbõl finanszírozhassa a teljességgel megújuló energiát és 2050-re elérje a nulla nettó üvegházgáz-kibocsátást. Az Egyesült Államokban 2020-ban rendezik a következõ elnökválasztást. MTI/EPA/C. J. Gunther Fotó: C. J. Gunther

A középnyugati Minnesota államban kampányolva hétfőn este Donald Trump amerikai elnök a radikális baloldal bábjának nevezte Joe Bident, a demokraták várható elnökjelöltjét. Az elnök a demokraták hétfőn Wisconsinban megkezdődött négynapos elnökjelölt-állító konvencióján élcelődve jelentette ki, hogy ellenfelében „semmi izgató nincs”. Hangsúlyozta azonban, hogy a november 3-i elnökválasztás „országunk történetének legfontosabb választása lesz”, mert szerinte a várható demokrata párti elnökjelölt, az általa rendszeresen Álmatag Joe-nak nevezett Joe Biden és a demokraták „meg akarják szüntetni az amerikai életformát”, és helyette „kellemetlen szocialista országgá akarják átalakítani” az Egyesült Államokat.

Jönnek a „baloldali fasiszták”

Trump beszédét a minnesotai Mankato városkában nevetéssel és tapsviharral fogadta a közönség. Úgy állította be az Egyesült Államok korábbi alelnökét, mint aki „azon baloldali szélsőségesek bábja, akik megpróbálják eltörölni az országhatárainkat, felszámolni a rendőrségünket, ideológiailag formálni gyermekeinket, megalázni hőseinket és elszívni az energiánkat”. Biden győzelme esetén „az amerikai szabadságot a baloldali fasizmus váltaná fel”, fogalmazott Trump.

– Fasiszták, ezek fasiszták – mondta. Egyben hangsúlyozta, hogy a republikánusoknak meg kell nyerniük ezt a választást. Ebből a szempontból döntő fontosságúnak nevezte a következő heteket.

Újabb munkahelyeket ígért és azt, hogy adókedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek visszatelepítik munkahelyeiket Kínából az Egyesült Államokba. Elmondta azt is, hogy azok a cégek nem juthatnak majd szövetségi megrendelésekhez, amelyek kiszervezik a kulcsfontosságú ágazatok munkahelyeit külföldre.

A rendőri erőszak és Biden múltja is kampánytéma

Mankatóba tartva Trump megállt Minneapolisban is. Ebben a nagyvárosban vesztette életét egy rendőri intézkedés közben a 46 éves afroamerikai George Floyd, akinek a halála nyomán a rendőri erőszak ellen fellépő, erőszakba torkolló tüntetéssorozat kezdődött szerte az Egyesült Államokban. Az elnök itt azokkal a boltosokkal találkozott, akiknek az üzleteit a tüntetések során szétverték.

– Azért vagyok itt, hogy segítsek. Vissza fogjuk állítani a rendet és a törvényességet – mondta a repülőtér betonján megtartott rövid rendezvényen. Az amerikai elnök kedden Iowába látogat, ezt követően Arizonában, csütörtökön pedig – azon a napon, amikor Biden elfogadja az elnökjelöltséget – Pennsylvaniában kampányol majd, abban az államban, amelyben Biden született.

Trump hétfőn a Twitteren ismét közzétett egy hangfelvételt, amelyen Joe Biden és Petro Porosenko korábbi ukrán elnök egyik beszélgetése hallható 2016 februárjából. Biden akkor az Obama-kormány alelnöke volt, és arra próbálta meg rábeszélni az ukrán elnököt, hogy menessze a főügyészt, aki vizsgálni kezdte a Burisma nevű állami gázcég vélhető korrupciós ügyeit. Biden kisebbik fia, Hunter Biden ekkor a Burisma igazgatótanácsának tagja volt, havi több tízezer dolláros javadalmazásért.

A demokraták Floyd testvéreivel vágtak vissza

Közben Donald Trump amerikai elnököt ostorozták négynapos elnökjelölt-állító konvenciójuk első napján az amerikai Demokrata Párt politikusai. A konvenciót nagyon rendhagyóan szervezték: a beszédet mondó politikusok és a hozzászóló civilek videón jelentkeztek be. A rendezvény műsorvezetője Eva Longoria színésznő volt, aki az interjúk és beszédek közötti életképekről készült bejátszásokat is felvezette. A beszédek és a hozzászólások rövidek voltak, mindenki nagyon dicsérte a várható elnökjelölt, Joe Biden magánemberi és politikusi erényeit, filmbejátszásokkal elevenítették fel hosszú karrierjét.

Megszólalt a májusban Minneapolisban rendőri intézkedés közben elhunyt afroamerikai George Floyd két testvére, majd egy fiatal lány, akinek az édesapja a koronavírus-fertőzés szövődményeiben hunyt el, valamint több civil, aki például az egészségbiztosítás vagy a munkanélküliség gondjait ecsetelte. Valamennyien bírálták Donald Trump elnököt. – Az én papám 65 éves egészséges ember volt, aki bízott Donald Trumpban, és ezért az életével fizetett – fogalmazott egyikőjük.

A rövid beszédet mondó politikusok – köztük Andrew Cuomo, New York állam kormányzója – nem a Demokrata Párt programját és elképzeléseit ecsetelte, hanem elsősorban Trumpot ostorozta és általában a demokraták összefogásának és egységének fontosságát hangoztatta.

Átállt republikánusok is a kampányban

A jelenlegi elnök bírálatában csatlakoztak hozzájuk a meghívott republikánus vendégek: John Kasich, Ohio, illetve Christine Todd Whitman, New Jersey korábbi republikánus kormányzója, valamint Meg Whitman, a Hewlett-Pacard volt elnök-vezérigazgatója, egy korábbi kaliforniai kormányzóválasztás republikánus jelöltje, és Susan Molinari lobbista, aki az 1990-es években republikánus képviselő volt. – Egész életemben republikánus voltam, de ez másodlagos fontosságú az ország iránt érzett felelősségemhez képest. Ezért döntöttem úgy, hogy megjelenek ezen a konvención. Mindannyian látjuk, hogy mi folyik ebben az országban, s bár egyetlen személy vagy párt sincs birtokában az összes válasznak, de azt tudjuk, hogy csinálhatjuk a mostaninál jobban is – mondta Kasich, aki egy réten rögzíttette a beszédét. A megszólalók a koronavírus-járvány miatt kialakult válságos helyzetért Donald Trumpot tették felelőssé. Andrew Cuomo és Amy Klobuchar például azt állította, hogy az elnök késve cselekedett a járvány megfékezése érdekében. Általában megosztó és alkalmatlan politikusként írták le Trumpot, a texasi Beto O’Rourke, aki részt vett az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben is, „az amerikai történelem legrasszistább politikusának” bélyegezte a jelenlegi elnököt.

A főszerepben Michelle Obama

Az első napot Michelle Obama volt first lady zárta, s előtte Bernie Sanders vermonti független szenátor mondott beszédet.

Nyolcperces beszédében Sanders azt hangoztatta, hogy Trump elnöksége idején „gyökeret eresztett az önkényuralmi rendszer” az Egyesült Államokban. – A demokráciánk jövője a tét. A gazdaságunk jövője a tét, bolygónk jövője a tét – mondta, elemzők szerint a tőle megszokott patetikus hangnemben.

Michelle Obama úgy vélekedett, hogy Donald Trump „képtelen” felismerni, mire van szüksége az országnak. – Trump rossz elnök az országunk számára, és a dolgok csak még rosszabbak lesznek, ha nem Bident választják meg – állította. Hozzáfűzte: Trump szerinte „egyszerűen nem képes arra, hogy az legyen, akire most szükségünk van.” A volt first lady arra buzdította az amerikaiakat, hogy tegyék félre nézetkülönbségeiket és voksoljanak Joe Bidenre.