Koronavírus – Nem mindenkinek javasolt az orosz vakcina

A szénanáthával és az élelmiszer-allergiával küzdők is azok között vannak, akiknek nem javasolt az orosz vakcina beadatása. Az oltóanyagot kifejlesztő intézet vezetője egy interjúban beszélt arról is, hogy a nőknek terhesség előtt szükséges beadni az oltást.

Az orosz egészségügyi minisztérium által közreadott kép a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát tartalmazó ampullákról Moszkvában 2020. augusztus 11-én. Vlagyimir Putyin elnök kedden bejelentette a Covid-19 elleni első orosz vakcina hivatalos bejegyzését. Forgalomba a készítmény 2021. január 1-től kerül. Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Orosz egészségügyi minisztérium

– Súlyos krónikus betegségtől és allergiáktól szenvedő emberek esetében nem javasolt a Covid–19 elleni orosz vakcina – jelentette ki Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet vezetője. Az ellenjavallottak közé tartoznak a súlyos autoimmun betegségek, hogy ne lépjen fel súlyosbodás az esetükben, az artritisz (ízületi gyulladás), az artrózis (ízületi porckopás), az akut stádiumok, a pollinózis (szénanátha) és az élelmiszer-allergia. Komoly konzultációra van szükség az immunológussal, hogy ne súlyosbítsuk a betegségeket, csakúgy, mint más oltások esetében, itt sincs kivétel.

Az akadémikus szerint a szakemberek megvizsgálták a készítmény embriótoxicitását, és arra a megállapításra jutottak, hogy állatok több nemzedékében nem gyakorolt negatív hatást a magzatra. Úgy vélekedett, hogy állapotos nők esetében nincs különösebb szükség az oltásra, de mind az influenza, mind a Covid–19 esetén, tanácsos inkább a terhesség előtt beadatni a védőoltást. Elmondta, hogy a folyékony formájában az Oroszországban hivatalosan kedden bejegyzett, liofizált (fagyasztva szárított) formájában pedig várhatóan jövő héten regisztrálandó vakcinát mintegy másfél-két hónappal ezelőtt szabadalmaztatták. A szerzői jogot a Gamaleja Intézet 16 és a védelmi minisztérium 48. mikrobiológiai intézetének egy munkatársa jegyzi.

Nemzetközi szabadalmaztatását körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdeményezték és azt Gincburg szerint 150 országban vizsgálják. Az intézet munkatársai közül többen, így a társszerzők között szereplő igazgató is március végén magukat is beoltották. Gincburg szerint a Gamaleja Intézet és az Oxfordi Egyetem vakcinája azonos technológián alapul, de mivel az orosz védőoltás kétkomponensű, hosszabb immunitást alakít ki, mint a brit. Rámutatott, hogy amíg Nagy-Britanniában majomtól származó, addig Oroszországban emberi adenovírust használtak fel „tartályként” a koronavírusgénnek a sejthez szállításához, hogy ott beindítsa az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét és ily módon „megismertesse” az immunrendszert a potenciális ellenséggel.

Gincburg közölte, hogy a Gamaleja Intézet által az ebola ellen 2014 óta kifejlesztett vektorvakcina is mintegy két évig biztosít immunitást. A Covid–19 elleni orosz vakcina veszélytelenségével szemben megfogalmazott kételyekkel kapcsolatban azt mondta, hogy „a gyorsaság itt viszonylagos”, mert Oroszországban negyedszázada kezdték el kidolgozni az eljárást, amely alapján már három-négy védőoltás készült az ebola és a MERS koronavírus ellen.

Az akadémikus szerint a SARS-Cov–2 elleni vakcina 80 százalékban homológ azzal, amelyet a Gamaleja a MERS ellen már kifejlesztett és 220 orosz állampolgáron első és második fázisban már kipróbált, csak másik genetikai sort kellett a vektorba (az adenovírusba) betáplálni.

– Természetesen jólesik azt hallanunk, hogy azt tartják rólunk, hogy az egészségünket kockáztattuk, de valójában már 220-an jártak előttünk, akik már gyakorlatilag ugyanazt bevitték magukba és minden rendben volt velük. Mindez lehetővé tette számunkra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megismételjük azt, amit már korábban megtettünk – mondta Gincburg. Beszámolója szerint a vakcina tesztelésének posztregisztrációs, harmadik, tömeges szakaszában egyebek között az oltóanyagnak a 60 év feletti korosztályokra és a gyerekekre gyakorolt hatását fogják behatóan elemezni.

Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyag kidolgozását finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a CNN-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az idő igazolja majd a vakcinafejlesztés orosz módszerét. Rámutatott, hogy az orosz készítmény előállításakor emberek ezrein kipróbált, gondosan ellenőrzött platformot alkalmaztak.

A TASZSZ által ismertetett interjúban Dmitrijev közölte, hogy a védőoltást fokozatosan és óvatosan fogják alkalmazni. Állásáspontja szerint az egyes országok részéről megfogalmazott fenntartások inkább politikai, mintsem tudományos gyökerűek, mint sok orosz termék esetében. – Ha vizet szállítanánk az amerikai piacra, valószínűleg azt állítanák, hogy vodka van benne, vagy hogy lopott a receptje. Úgy gondolom, hogy szét kell választani az általános szkepticizmust a valódi tudománytól – nyilatkozott. Közölte, hogy sok országban már megismerkedtek egyes, a vakcinára vonatkozó tudományos adatokkal és egymilliárd dózisra jelentettek be igényt. Dmitrijev, aki beszámolója szerint önmagán kívül már a feleségét és a szüleit is beoltatta, azt ígérte, hogy augusztus és szeptember folyamán több adatot tesznek majd hozzáférhetővé a világon elsőként bejegyzett Covid–19 elleni vakcináról.

A Rosszija 24 hírtelevízió szerint több mint 20 ország jelentette be igényét a helyi a vakcina helyi gyártásra. Az államfők közül Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki és Alekszandar Vucsics szerb elnök fejezte ki készségét arra, hogy személyesen is kipróbálja az orosz vakcinát. Igaz, utóbbi feltételként szabta, hogy annak veszélytelenségét előbb szerb orvosok bizonyítsák be.

Az adenovírus közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírus.