Már verik a harci dobokat a törökök és a görögök

– Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rendkívül komoly nemzetközi következményei lennének. Ezt már az Egyesült Államok sem hagyhatná – mondta lapunknak Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója azzal kapcsolatban, hogy kezd eldurvulni a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult görög–török csetepaté, a gázkincsek körüli marakodás.

A gázkincsek körüli marakodás lassan viszont kezd eldurvulni. Recep Tayyip Erdoğan török elnök eddig sem riadt vissza a kemény szavaktól, volt már például, hogy banditáknak és tengeri kalózoknak nevezte a Ciprus körül próbafúrásokat végző nemzetközi vállalatokat. Most ennél is továbbment. Múlt vasárnap Törökországban egy másik fontos történelmi eseményt is ünnepeltek: a győzelem napját, a függetlenségi háborúban vívott 1922-es dumplupinari csatát, melyben tönkreverték a görög csapatokat.

– Vajon a görögök tudják, hogy mi történhet velük a kapzsi és inkompetens vezetőik miatt? A franciák tisztában vannak azzal, hogy nekik kell megfizetniük kapzsi és inkompetens vezetőik döntésének az árát?

– kérdezte ünnepi beszédében, figyelmeztetve, hogy ők készek meghozni a szükséges áldozatot.

A csatát egyelőre csak szavakkal vívják, de az Európai Unió már lehetséges szankciókkal is fenyegetőzött. Sőt már a hadseregek is mozgásba lendültek. Nemrégiben Törökország nagyszabású hadgyakorlatot szervezett a térségben. A görög haderő is gyakorlatozott, amihez Olaszország, Ciprus és Franciaország is csatlakozott, de a kitermelésben ugyancsak érdekelt franciák már korábban megerősítették katonai jelenlétüket a térségben. Beszálltak a játékba a nagyhatalmak is. Oroszország ugyancsak bejelentette, hogy a közeljövőben a haditengerészete két lövészetet is tart a térségben. Érdekeik itt egyeznek: mivel jelenleg az oroszok adják Európa gázellátásának javát, jól jön nekik, ha zavarhatják a más forrásból érkező gáz útját. Az Egyesült Államok – amelynek vállalatai szintén ott legyeskednek a gázmezők körül – pedig éppen mostanra időzítette a bejelentést, hogy részlegesen feloldja a fegyverembargót Ciprus ellen, melyet még 1987-ben vezetett be a sziget újraegyesítésének reményében.

Vajon berobbanhat a puskaporos hordó? Elképzelhető, hogy NATO-szövetségesek háborúba kezdjenek?

– Nem! – zárja rövidre a felvetést a Magyar Nemzet kérdésére Egeresi Zoltán. A Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója ezután úgy pontosított: már most is háború zajlik, csak éppen a jelképek szintjén. — Ennek volt példája az isztambuli Hagia Szophia vagy a Chora-templom mecsetté alakítása, a Bizánci Birodalom hadseregét megsemmisítő 1071-es manzikerti csata vagy a győzelem napjának nagyszabású megünneplése – sorolta a „hadmozdulatokat”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek legfeljebb nyomásgyakorlásnak jók, de a felek aligha kockáztatnának meg egy háborút.

Ahol ilyen feszült a helyzet, hadseregek néznek egymással farkasszemet és vadászgépek kergetőznek, ott ugrásszerűen megnő az esély a hibára, ami végzetesnek is bizonyulhat. Hogy ilyen ne fordulhasson elő, csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár török és görög vezetőkkel beszélt, megegyezve abban, hogy kidolgoznak valamilyen mechanizmust a balesetek elkerülése érdekében.

– Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rendkívül komoly nemzetközi következményei lennének. Ezt már az Egyesült Államok sem hagyhatná

– folytatta a katonai szövetség szerepének értékelésével a Törökország-szakértő. Emlékeztetett viszont rá, hogy egyszer mégis majdnem háborúig fajult a szembenállás: 1996-ban, mikor két vitatott hovatartozású, kietlen sziget miatt akadtak össze a görögök és a törökök.

Hogy akkor mi lehet a helyzet megoldása? Egeresi Zoltán szerint rövid távon semmi, legfeljebb – akár német közvetítéssel – egy időre jegelik a konfliktust. –Egy kompromisszumos megoldás lenne a megnyugtató, de egyelőre mindenki emeli a tétet. A görögök pozíciója viszont jobb, hiszen több a szövetségesük – latolgatta a forgatókönyveket. A Törökország-szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harcias retorikával Recep Tayyip Erdoğan kiválóan eltereli a figyelmet a belső problémákról, köztük a koronavírusról. – Ha az Európai Unió túl keményen lép fel, akkor a nyugatos törökök is úgy fogják érezni, hogy az országukat támadják – mutatott rá egy másik lehetséges hatásra. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy Törökország már februárban is kijátszotta a migránskártyát, mikor megnyitotta szárazföldi határait Görögország felé a bevándorlók előtt.