Csaknem minden harmadik bécsinek külföldi útlevele van – derült ki az osztrák főváros önkormányzatának legfrissebb nyilvántartási adataiból. Bécs város önkormányzata 2007 óta változó időközönként kiadja az úgynevezett integrációs monitort a főváros lakosságának összetételéről.
Az aktuális felmérés szerint Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal.
Ez négy százalékpontos emelkedést jelent az utoljára három évvel ezelőtt, 2017-ben kiadott arányhoz képest. A 2002. évi 16,4 százalékos mértékhez képest pedig majdhogynem megduplázódott a külföldiek száma a fővárosban.
A felmérés további adatai szerint a bécsiek majdnem fele migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy 45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Sőt, az ott lakók 36,7 százaléka maga is külföldön látta meg a napvilágot.
Fotó: Reuters
A bevándorlók nagy része – a 2004-es EU-bővítés következtében – elsősorban az Európai Unió országaiból érkezett, a kivételt a 2015-ös év nagy menekülthulláma jelenti. Philipp Hammer, az integrációs monitor egyik projektvezetője a Der Standard című osztrák napilapnak elmondta, hogy
a bécsi honosítási ráta 0,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden ezer, külföldi útlevéllel rendelkező lakos közül csak nyolcan kapják meg az osztrák állampolgárságot. Ez az arány a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban.
A bevándorlás mértéke és a honosítás alacsony aránya közötti ellentét más területeken is megmutatkozik. A 16 és 27 év közötti bécsiek 30,1 százaléka sem az országos, sem az önkormányzati választásokon nem szavazhat. Még nagyobb ez az arány a 27 és 40 év közöttiek körében, az adatok szerint negyven százalékuknak nincs szavazati joga.
További érdekes részlet a tanulmányból, hogy a bécsi iskolarendszerben tanuló gyerekek 52 százalékának nem német az anyanyelve.
– A többnyelvűség lehetőség azoknak, akik használják – jelentette ki az adatokkal kapcsolatban Christoph Wiederkehr, Bécs novemberben kinevezett alpolgármestere.
