A spanyol börtönök a járvány új gócpontjai

Drámai a feszültség a spanyolországi börtönvilágban. A büntetés-végrehajtási intézmények a koronavírus-járvány harmadik hullámának legfőbb gócpontjává váltak. A rabok és képviselőik elmondása szerint hetek óta nő a nyomás a kettős elszigeteltség miatt. Nemcsak az elítéltek, hanem a dolgozók is egyre feszültebbek. A korábbiaknál is szigorúbb előírásokat tartatnak be, a rabok mozgását a zuhanyzás, illetve napi egy, teraszon töltött órára korlátozták. Ha fertőzött kerül egy börtönőr moduljába, az megtízszerezi a munkát.

2021. 03. 02. 12:59
Beoltanak egy rendõrt a Wanda Metropolitano Stadionban 2021. február 25-én. Fotó: Juan Carlos Hidalgo Forrás: MTI/EPA-EFE/
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rabok jogait képviselő szakszervezetek közben az elítéltek ellen irányuló, „célzott támadásról beszélnek”, mondván, akiket Spanyolországban elítélnek, azokat „harmadrangú állampolgárként kezelik”, és az utolsók között foglalkoznak a jogaikkal. Kiemelik, hogy a fogvatartottak tavaly március óta szinte egyáltalán nem érinthették meg fizikailag szeretteiket, mert bár nyáron elkezdték lazítani a korlátozásokat, a járvány újbóli kitörése miatt végül végleg leállították a találkozókat. Ehelyett engedélyezték a hosszabb telefon- és videohívásokat, de utóbbiak állítólag annyira rossz minőségűek, hogy a legtöbben nem is élnek ezzel a lehetőséggel. – Ezek az emberek börtönbe kerültek a börtönön belül – ezt mondta Francisco Fernández Caparrós is, az Andalúziai Emberi Jogi Egyesület börtönkörzetének koordinátora. Hozzátette: a kritikus járványügyi helyzet kialakulása annak is köszönhető, hogy a spanyolországi börtönök egészségügyi rendszere nem alkalmas a járványbetegségek kezelésére. Rengeteg a betöltetlen állás, nem teljes az orvosi személyzet és a felszerelés sem.

Fügyülnek a szabályokra

Manuel Galisteo, a málagai Alhaurín de la Torre börtönének tisztviselője és egyben szakszervezeti képviselő is megszólalt az ügyben. Szerinte a számok eldurvulása annak is köszönhető, hogy a börtönökön belül nehéz betartani az általános egészségügyi ajánlásokat, például a távolságtartási szabályt. A maszkokat a rabok nem viselik, mert vagy nem kaptak, vagy ha kaptak is, nem lehet ellenőrizni, hogy ki az, aki megfelelően viseli, és ki az, aki nem. Az ebédlőkben ráadásul nincs elég hely, nem tudják megfelelően elkülöníteni az embereket. A legmagasabb fertőzöttségi adatok idején is négyen ültek egy asztalnál, ennél jobban nem lehetett csökkenteni a számokat. Rámutatott arra is, hogy túl kevés tiszt dolgozik a börtönökben, így egy-egy modulra gyakorlatilag alig jut ember. – Teljesen ki vagyunk merülve, és ha ráadásul megjelenik egy elszigetelt fertőzött a modulunkban, akkor a munkánk tízszeresére nő – nyilatkozta.

Elmondása szerint az első hullám idején még azért volt nyugalom a börtönfalak között, mert a dolgozók erőn felül ellenőrizték a szabályok betartását, de a harmadik hullámra kimerültek. Galisteo szerint az sem biztos, hogy a statisztikai adatok a valós számokat mutatják, mert továbbra sem végeznek elég tesztet az intézményekben.

Szerinte vannak ugyan rabok, akik betartják a szabályokat, számuk mégis elenyésző, sokkal többen vannak azok, akik nem foglalkoznak a pandémiával és az előírásokkal, ráadásul mindenki egyre feszültebb, hisz személyes találkozók híján nem tudnak drogot csempészni a fogságba.

Ehhez az alapfeszültséghez hozzáadódik, hogy amikor kiderül, hogy fertőzött van az egyik modulban, akkor még szigorúbbá válnak a cellaelhagyásra vonatkozó szabályok. Azokban a szekciókban, ahol beteg van, a rabokat csak zuhanyozni engedik ki, illetve egy órát tölthetnek naponta a szűk teraszokon. Az eleve kötött mozgásuk korlátozása miatt állítólag több rab él antidepresszánson.

Az oltási protokoll szerint ugyan a börtönök dolgozói a kiemelt rizikócsoportokba tartoznak, és van, ahol már el is kezdték beoltani őket, a fogvatartottakra ez a szabály nem vonatkozik, így egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz vége a börtönkálváriának Spanyolországban. Ráadásul a dolgozók oltása is akadályokba ütközik, miután átlagéletkoruk 52 év, sokan pedig 55 év felettiek, ezért az AstraZeneca vakcináját nem is kaphatják meg, így tovább kell várniuk a Pfizer és Moderna oltóanyagaira.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.