Már William Shakespeare művei is rasszisták – legalábbis bizonyos vélemények szerint. Az angol drámaíróval kapcsolatban egyre több problémát vetnek fel az emberek, és sokan – köztük oktatók is – úgy vélik, hogy nem kellene tanítani a műveit. Azok ugyanis a rasszizmushoz és a fehér felsőbbrendűséghez köthetők, szerintük.
Nemrég az egyesült államokbeli Syracuse Egyetemen derült ki, hogy az őszi szemeszterben az irodalmi tanszéken a híres drámaíróval kapcsolatos kurzust indítanak. Ennek során Shakespeare munkásságával fognak foglalkozni, és azzal, hogy érdemes-e azt tanítani a hallgatóknak. A diákok meg fogják beszélni a faji hovatartozás problémáit, a gyarmatosítást és a fehér felsőbbrendűséget, mindezt Shakespeare műveivel kapcsolatban.
A kurzus leírása szerint lehet majd hallani érveket Shakespeare mellett és ellen is. Ezen kívül a RaceB4Race eseménysorozat munkásságával is fognak foglalkozni az angol drámák mellett. A RaceB4Race keretében előadás-sorozatokat szerveznek azon színes bőrű, tudományokkal foglalkozó személyeknek, akik a faji hovatartozás témájával foglalkoznak az újkor előtti irodalmi művekben – derült ki a közleményből.
Az egyetemi kurzust Aley O’Mara fogja tartani, aki jelenleg a queer aszexualitást tanulmányozza a Shakespeare idejében íródott művekben. Az egyetem oldalán a róla szóló leírásban egyébként a nemileg semlegesnek számító „they/them” névmásokat használják rá vonatkozóan.
A doktori diploma előtt álló oktató a disszertációjában azzal foglalkozik, hogy az angol reformáció idején ellenségesen tekintettek a cölibátusra, és ez megalapozta a heteroszexuális házasság kultúráját. Ez szerinte egyben ahhoz is vezetett, hogy a cölibátus esetleges szimpatikus módon való ábrázolása ellenállást válthatott ki a heteronormativitás irányába.
Az új kurzussal azonban nem mindenki ért egyet a hallgatók közül. Carson Gambaro a Campus Reformnak elmondta, hogy szerinte a kurzus egy utópikus mellékterméke az egyre terjedő cancel culture-nak. A diák elmondása szerint nem tud egyetlen kapcsolatra sem gondolni a gyarmatosítás és a XVI. századi tragikus drámák között, és azt sem érti, hogy miért nem lehet egyszerűen csak értékelni a művészetet.
