Leginkább az Európai Uniónak árt a legújabb vakcinakésedelem

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Johnson & Johnson oltóanyaga nélkül is el van látva.

Forrás: Getty Images

Nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között

– így reagált az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra, hogy az amerikai hatóságok kedden vérrögképződéses esetek miatt az oltóanyag használatának felfüggesztését javasolták. A gyógyszercég pedig arról is bejelentést tett: a vizsgálódás nyomán egyelőre

szünetelteti a vakcina Európába történő szállítását.

Az első Johnson & Johnson-szállítmány tegnap érkezett meg a kontinensre, annak felhasználását a bejelentés nem érinti. Az Európai Bizottság (EB) ugyanakkor meglepődöttségének adott hangot, a biotechnológiai cég ugyanis június végéig 55 millió adag oltóanyag szállítására lenne kötelezett az uniós vakcinaszerződés alapján. Ráadásul egydózisú vakcináról van szó, tehát az EU ettől várta az akadozó oltási kampány fellendülését. Az olasz La Stampa napilap szerda reggel arról írt, hogy

az EB sem az AstraZeneca, sem a Johnson & Johnson esetében nem fogja meghosszabbítani az év végével lejáró vakcinaszerződések hatályát.

Erről hivatalos bejelentést egyelőre nem tettek Brüsszelben. Az uniós intézményeken belül is irányadó lapok közben már a „következő AstraZenecaként” emlegették az amerikai céget.

A Magyar Nemzet is írt róla, hogy a brit–svéd gyártó oltóanyagával kapcsolatban az EMA a múlt héten jutott arra a következtetésre, hogy a kisszámú vérögképződéses esetek ellenére továbbra is ajánlja a vakcinát, hiszen annak előnyei jóval meghaladják a hátrányokat.

A Johnson & Johnson-vakcina tekintetében is elenyésző arányokról van szó: az amerikai hatóságok hat, szokatlan véralvadással járó eset alapján vizsgálódnak.

Utóbbi egy az egymillióban arányt jelent, ami az AstraZeneca esetében is „csupán” egy a százezerben volt

– írta szerda reggel az amerikai Bloomberg hírügynökség szakértője, azt is hangoztatva: az Egyesült Államok Pfizer–BioNTech és Moderna-vakcinákra alapozó kampányában már nincs igazából szükség az oltóanyagra, de a világ többi része a késlekedés miatt „bajban lehet”. Ennek margóján a brüsszeli Politico arra figyelmeztetett: mivel a Johnson & Johnson-vakcina olcsóbb volt, mint az mRNS-technológiával készített társai, az ebből sokat megrendelő tagállamoknak jött rosszul a keddi bejelentés. A La Stampa idézett cikke szerint az uniós bizottság a jövőben maga is kizárólag az mRNS-technológiát alkalmazó gyógyszercégekkel szerződne.

Az EU-ból már kilépett Egyesült Királyságban egyébként még nem engedélyezték a Johnson & Johnson oltóanyagának használatát, ám – akárcsak az amerikaiak – a britek is arról nyilatkoztak tegnap, hogy enélkül is képesek a teljes felnőtt lakosságot júliusig beoltani.

Ugyancsak az amerikai Bloomberg számolta ki, hogy amennyiben a Johnson & Johnson oltóanyagai nem jutnának el Európába az év második negyedévében,

az unió csak decemberre tudná lakosságának kétharmadát beoltani.

Ennek mindenesetre kicsi a valószínűsége, nem biztos, hogy a felfüggesztés ilyen hosszú időre elnyúlik. Az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság már szerdán előzetes bejelentést tehet a Johnson & Johnson ügyében, míg az amerikai hatóságok akár napokon belül ismertethetik a vizsgálódás eredményét.

Az uniós intézményeken pedig egyre nagyobb a nyomás, hogy az eddig a vakcinaportfólióba hivatalosan fel nem vett oltóanyagokat – például az orosz Szputnyik V-t – jóváhagyják. Az EMA tisztviselői várhatóan májusban mennek terepszemlére Oroszországba, miközben a héten megkezdődött annak az uniós vizsgálata, hogy az orosz folyamat megfelel-e az úgynevezett helyes klinikai gyakorlat (good clinical practice, GCP) nemzetközi irányelveinek.