Vakcinabotrány: Stella Kyriakides szándékosan köthetett rossz szerződést?

Az Európai Bizottság tulajdonképpen elismerte, hogy rosszabb szerződést kötött a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, mint a britek. A kérdésekre válaszolva meg sem próbálták tagadni, hogy nincs semmilyen garancia, biztosíték, amit a gyártónak vállalnia kellett volna – számolt be róla a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Forrás: v4na hírügynökség2021. 04. 01. 11:04
Szolnok, 2021. mrcius 27. Htszekrnyben az AstraZeneca koronavrus elleni vakcink Hoksri Lszl hziorvos szolnoki rendeljben 2021. mrcius 27-n. MTI/Mszros Jnos Fotó: Mészáros János Forrás: MTI/Mészáros János
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió rosszabb szerződést kötött az AstraZenecával, mint az Egyesült Királyság. Erről nyilatkozott az elmúlt hetekben a brit egészségügyi miniszter és az AstraZeneca vezérigazgatója is. Ezzel kapcsolatban a V4NA levélben fordult az unió egészségügyi biztosához, Stella Kyriakideshez és az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez is.

A nemzetközi hírügynökség azt szerette volna megtudni, hogy szándékosan vagy tudatlanságból írt-e alá az egészségügyi biztos rosszabb szerződést, mint a britek.

Az AstraZenecára hárítja a felelősséget az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a válaszában nem cáfolta, hogy az EU rosszabb szerződést kötött, mint a britek, és nem cáfolta azt sem, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat a pontos teljesítésre.

Továbbra is kérdéses, hogy Stella Kyriakides szándékosan kötött-e rossz szerződést, vagy csak butaságból (A képen Stella Kyriakides, az EU egészségügyért felelős ciprusi biztosa és Janez Lenarčič, az Európai Bizottság válságkezelésért felelős szlovén tagja sajtóértekezletet tart a tüdőgyulladást okozó új koronavírus olaszországi megjelenésével kapcsolatban Brüsszelben 2020. február 24-én.)
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco

Válaszukban leírták, hogy a szerződés szerint az AstraZeneca a piaci jóváhagyást megelőzve előre gyárt vakcinákat, hogy az oltóanyagot jelentős mennyiségben lehessen forgalomba hozni. A bizottság elnöki kabinetjének válasza szerint a gyógyszergyártó már augusztusban tisztában volt a szükséges mennyiséggel, a gyógyszergyártó azonban – mint fogalmaznak – „sajnálatos módon alulteljesített mind a gyártás, mind a szállítás terén”. Arra viszont nem térnek ki, hogy a szerződés erre az esetre semmilyen garanciát sem tartalmaz. Vagyis a gyártónak elegendő bizonyítani, hogy a lehető legjobb szándéka ellenére sem tudott időre szállítani.

Tehát a kérdés továbbra is kérdés, hogy pusztán butaságból vagy szándékosan kötött a biztos asszony az uniónak hátrányos szerződést.

Nemcsak Ursula von der Leyennek tettek fel kérdéseket, hanem Stella Kyriakidesnek is, akitől szintén megkérdezték, hogy szándékosan vagy butaságból kötött hátrányos szerződést.

Stella Kyriakides kabinetje arra is felhívta a figyelmünket: tévesen informálták a közvéleményt arról, hogy a biztos asszonynak részesedése lenne egy ciprusi ügyvédi irodában. Azt is leírták, hogy egy megtévesztő névhasonlóságról van szó. Ugyanakkor nem cáfolták, hogy a biztos rossz szerződést kötött volna. Nem cáfolták, hogy a britek jobb szerződést kötöttek, nem cáfolták a V4NA vakcinabeszerzésekre vonatkozó információit sem.

A Bizottság zavarában elárulta, hogy a szerződések a szállításokra is vonatkoznak

Ursula von der Leyen irodája válaszában azt is megjegyezte, hogy az AstraZenecával kötött szerződés „kötelező érvényű megrendeléseket és egyértelmű szállítási mennyiségeket rögzít”.

Ez azonban ellentétes egy korábbi állításukkal, miszerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá. Tehát azt is elárulták, hogy a megkötött szerződés tartalmaz részleteket a szállításra és a mennyiségre vonatkozóan is. Viszont nem tartalmaz semmilyen garanciát arra vonatkozóan, hogy a vakcinagyártónak pontosan kell szállítani.

A kérdés továbbra is kérdés maradt:

Stella Kyriakides miért nem járt el elég körültekintően, vagy a vakcinagyártókhoz fűződő korábbi kapcsolatai miatt volt velük ennyire elnéző?

A beszámoló eredetileg a V4NA nemzetközi hírügynökség internetes felületén jelent meg.

(A borítóképen az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinái láthatók egy hűtőszekrényben 2021. március 27-én Fotó: MTI/Mészáros János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.